Vitatott terrorellenes törvényt írt alá az amerikai elnök

 A törvény felhatalmazza az Egyesült Államok elnökét, hogy õ értelmezze a nemzetközi jognak a foglyokkal való bánásmódra vonatkozó szabályait, és belátása szerint döntsön az egyes kihallgatási módszerek elfogadhatóságáról.
Az új jogszabály azt is lehetõvé teszi, hogy polgári bíróságok helyett katonai törvényszékek ítélkezzenek a terrorizmussal gyanúsítottak felett, de nem írja elõ, hogy minden vádlottnak biztosítani kell az ügyvédi segítséget. A jogszabály az „ellenséges harcosokra” vonatkozik, és kiterjeszti e fogalmat a terrorizmussal gyanúsítottakon kívül azokra is, akik fegyverrel, pénzzel vagy „egyéb módon” támogatnak terrorista csoportokat.
A Fehér Házban rendezett aláírási ünnepségen az amerikai elnök úgy jellemezte e törvényt mint a terrorizmus elleni harc „életbevágóan fontos eszközét, amerikai életek megmentésének lehetõségét”. Bush visszautasította a vádat, miszerint a jogszabály gyakorlatilag engedélyezi a feltételezett terroristák kínzását.
Az elnököt saját pártja részérõl is heves bírálatok érték a törvény kapcsán. Bush a republikánus párti bírálatok hatására átdolgozta az elsõ tervezetet, kissé enyhítve annak szigorán. A republikánusok mindamellett várhatólag igyekeznek majd felhasználni e törvényt a november 7-i kongresszusi választásokat megelõzõ, már javában zajló kampányban arra, hogy kidomborítsák, milyen keményen lép fel a kormány a terroristákkal szemben. Jogvédõ szervezetek és az ellenzéki Demokrata Párt politikusai átdolgozott formájában is támadják a törvényt, mert az megítélésük szerint túl nagy szabadságot biztosít a hatóságoknak a foglyok kihallgatásában.
A Bush-kormánynak azért volt szüksége az új törvényre, mert az amerikai legfelsõbb bíróság június végén jogellenessé nyilvánította a külön törvényi felhatalmazás nélkül felállítandó rendkívüli katonai törvényszékeket, amelyek mûködése központi szerepet játszik a Bush-kormány terrorellenes politikájában.

---------