Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el az alaptörvény módosítását a maximum 8 éves miniszterelnöki megbízásról
Fotó: MTI
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítása emellett megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapját, valamint új szabályokat vezet be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működésére és vagyonkezelésére vonatkozóan. A módosítás elfogadását követően a Fidesz-KDNP élesen bírálta a döntést, szerintük a szabályozás korlátozza a demokratikus versenyt és személyre szabott jogalkotást valósít meg.
2026. június 15., 19:202026. június 15., 19:20
2026. június 15., 19:542026. június 15., 19:54
Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – által kezdeményezett módosítást. Ennek alapján az alaptörvényben rögzítették: nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz élére a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor már nem töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Az ellenzéki politikus 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től 2026-ig, tehát húsz éven keresztül látta el a kormányfői teendőket Magyarországon.
Törölték az alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: ,,az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Az alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra. Az alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog.
Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.
Az MTI-hez hétfőn megküldött közleményben azt írták, az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az alaptörvény módosítását, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció elutasított.
,,A módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével, Európában példanélküli korlátozás a kormányfői tisztséggel szemben, s alkotmányosan aggályos személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg” – írták.
Hozzátették: ,,Az mindent elárul a jelenlegi kormány demokrácia-felfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből. Ez példátlan az európai közéletben” – emelték ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!