Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el az alaptörvény módosítását a maximum 8 éves miniszterelnöki megbízásról
Fotó: MTI
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítása emellett megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatal alkotmányos alapját, valamint új szabályokat vezet be a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) működésére és vagyonkezelésére vonatkozóan. A módosítás elfogadását követően a Fidesz-KDNP élesen bírálta a döntést, szerintük a szabályozás korlátozza a demokratikus versenyt és személyre szabott jogalkotást valósít meg.
2026. június 15., 19:202026. június 15., 19:20
2026. június 15., 19:542026. június 15., 19:54
Az Országgyűlés 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodó szavazattal fogadta el a Tisza Párt két képviselője – Melléthei-Barna Márton és Hantosi István – által kezdeményezett módosítást. Ennek alapján az alaptörvényben rögzítették: nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.
Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz élére a hétvégén újraválasztott Orbán Viktor már nem töltheti be a miniszterelnöki tisztséget. Az ellenzéki politikus 1998-tól 2002-ig, valamint 2010-től 2026-ig, tehát húsz éven keresztül látta el a kormányfői teendőket Magyarországon.
Törölték az alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, amely úgy szólt: ,,az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”
Az alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra. Az alaptörvény módosítása szerint így a kekvák részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, illetve e vagyon hozama, valamint a mindezek helyébe lépett vagyon az alapítvány megszűnésekor ingyenesen az államra, mint általános jogutódra száll, továbbá megszűnik az állami tulajdonban álló vagyontárgy tekintetében a vagyonkezelői jog, illetve a közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog.
Azt is rögzítették, hogy a kekva alapítói jogait az állam gyakorolja, amely az alapítványt megszüntetheti. Arról is rendelkeztek, hogy a kekvák működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.
Az MTI-hez hétfőn megküldött közleményben azt írták, az Országgyűlés tiszás többsége elfogadta az alaptörvény módosítását, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció elutasított.
,,A módosítás szembemegy a demokratikus verseny szellemiségével, Európában példanélküli korlátozás a kormányfői tisztséggel szemben, s alkotmányosan aggályos személyre szabott és visszamenőleges jogalkotást valósít meg” – írták.
Hozzátették: ,,Az mindent elárul a jelenlegi kormány demokrácia-felfogásáról, hogy a kormánypárti többség a legnagyobb ellenzéki párt elnökét visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítással zárja ki a demokratikus versenyből. Ez példátlan az európai közéletben” – emelték ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!