Visszaállíthatják a belső határellenőrzést a schengeni övezetben

Az uniós kormányok képviselői szerint ilyen, az ellenőrzés visszaállítására vonatkozó javaslatról minősített többséggel határozhatnának a tagállamok, miután az Európai Bizottság – az unió legfőbb javaslattevő-végrehajtó intézménye – előzetes helyzetfelmérést végzett. A döntés eredetileg hat hónapra szólhatna, de meg is hosszabbíthatnák – közölték uniós diplomaták.

Az előkészített dokumentumokban három, egyenként hat-hat hónapos meghosszabbítási lehetőség szerepelt, a reform tehát elvben összesen két évre tenné lehetővé a belső ellenőrzés visszaállítását. Az ilyen meghozott döntés felhatalmazná, de nem kötelezné a tagállamokat a schengeni belső határokon való ellenőrzés újbóli bevezetésére.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos nem ért egyet a schengeni rendszer ilyen tartalmú reformjával, mert kevesli az Európai Bizottságnak szánt hatáskört. Az Európai Parlamentből (EP) is elhangzott olyan előzetes bírálat, hogy a tagállamok által szorgalmazott szabály nem jelentene „eléggé európai” megoldást. A tagállamok egyetértése a schengeni rendszer megreformálásához önmagában kevés: ahhoz szükség van az EP támogatására is.

Az útiokmány-ellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet – amelynek jelenleg csaknem valamennyi EU-tag (Románia és Bulgária kivételével), valamint néhány unión kívüli ország, összesen 26 állam is részese – az európai integráció egyik legjelentősebb, az egyének számára a gyakorlatban is jól érzékelhető vívmánya.

A rendszert azonban jelentős kihívások érik, részben az unióba beáramló menekültek számának növekedése nyomán. Az EU külső határvédelmében segédkező Frontex ügynökség adatai szerint a schengeni övezet külső határán a 2010-es 104 ezerről tavaly 141 ezerre nőtt a regisztrált illegális határátlépések száma. Ez főként az „arab tavasz” eseménysorozatának volt betudható.

Áprilisban a német és a francia belügyminiszter közös levélben szorgalmazta, hogy tegyék rugalmasabbá a belső ellenőrzés átmeneti visszaállításának szabályait, és hogy a megoldás kulcsa a tagállamok – ne az Európai Bizottság – kezében legyen. Az ezzel kapcsolatos vitában a leggyakrabban elhangzó érv, hogy a görögök nem őrzik elég hatékonyan a török határt, és azon át tömegével jutnak be a schengeni területre a világ legkülönbözőbb válságövezeteiről érkezők.

Jelenleg a tagállamoknak csak arra van lehetőségük, hogy a közrend, illetve közbiztonság védelmének érdekében – például megnövekedett terroristaveszély esetén, illetve nagyszabású rendezvények idejére – rövid időre, legfeljebb egy hónapra állítsák vissza az ellenőrzést. Ilyen alkalom lesz például a közelgő labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek ideje alatt a lengyelek ellenőrzéseket fognak végrehajtani a belső határokon.