Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság frissen megválasztott elnöke
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az európai kisebbségek védelmének fontosságára is felhívták Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság frissen megválasztott elnökének figyelmét a szavazás előtt, ő pedig hajlandó részletesebben is tárgyalni a témáról – mondta el a Krónikának a voksolás után Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő.
2019. július 17., 17:492019. július 17., 17:49
Az európai parlamenti képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás mellett a német Ursula von der Leyent választották meg kedden este az Európai Bizottság új elnökévé.
„Úgy látjuk, hogy alkalmas, rátermett jelölt erre a posztra, főleg az eddig betöltött tisztségei alapján. A beszéde, amelyet előzőleg elmondott az Európai Néppárt képviselőcsoportjában, majd a plénum előtt, meggyőző volt, minden uniós politikáról mondott néhány gondolatot. A különböző politikai csoportoknak – a zöldeknek, a liberálisoknak és a szocialistáknak – is igyekezett gesztusokat tenni, hiszen egyértelmű volt, hogy a többség megszerzéséhez az ő támogatásukra is szükség volt” – emlékeztetett.
Hozzátette: ő már a képviselőcsoport ülésén fölvetette a Minority SafePack kezdeményezést, illetve az európai őshonos közösségeket illető uniós jogalkotás kérdését. „A végén volt egy beszélgetésünk, és abban maradtunk, hogy leülünk, és átbeszéljük ezeket a témákat.
– mondta Vincze.
Annak kapcsán, hogy – mint azt a von der Leyen megválasztásakor elért szűk többség is jelezte – a jelek szerint a Néppártnak a liberálisok és a radikális baloldali pártok ellenszelében kell tevékenykedniük, kifejtette: nehéz lesz a következő időszak, bonyolult lesz a parlament működése, mivel az EP a korábbinál széttöredezettebb, miután a nagy pártok gyengültek, a szélsőséges pártok és az új liberálisok viszont erősödtek.
„Az új felállásban nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt. A klímavédelem, a szociális ügyek, az európai minimálbér gondolata is fölmerült. Nem lesz könnyű többséget teremteni ezek köré, hiszen a Néppártnak is megvannak az érdekei, elkötelezett a gazdák, a kis- és közepes vállalkozások iránt.
Ugyancsak fontos lett volna a törésvonalakról – a régi és az új, a keleti és a nyugati tagállamok, a bevándorláspártiak és a bevándorlásellenesek közöttiekről – is hallani. Állunk elébe, hogy ezzel a helyzettel megbirkózzunk” – mondta Vincze Loránt.
Új EB-elnök kis többséggel
Kis többséggel ugyan, de megválasztották Ursula von der Leyen német kereszténydemokrata politikust az Európai Bizottság következő elnökének az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden este. A képviselők 383 szavazattal, 327 ellenében, 22 tartózkodás és egy érvénytelen szavazat mellett támogatták a titkos szavazáson a jelölt bizottsági elnöki kinevezését. Von der Leyennek a szavazáskor hivatalban lévő képviselők abszolút többségének – 50 százalék plusz egy fő, azaz 374 képviselő – szavazatára volt szüksége a megválasztáshoz.
Az újdonsült elnök megválasztása után közölte: megkezdődik a munka egy erős és egységes Európai Unió megteremtése érdekében, a belső harcok helyett a közös kihívások leküzdésére kell összepontosítani. Rövid köszönőbeszédében hangsúlyozta: a belé vetett bizalommal az Európai Parlament (EP) képviselői hitet tettek egy „egységes, kelettől-nyugatig, déltől-északig terjedő Európa" mellett. „Nagy a felelősség, most megkezdődhet a munka” – húzta alá, azon véleményének adva hangot, hogy sikerülni fog legyőzniük a kontinens előtt álló nagy kihívásokat. Végezetül pedig közös, konstruktív alapokon álló munkára szólította fel az uniós képviselőtestület tagjait.
A szavazás eredményének kihirdetése után láthatóan megkönnyebbült von der Leyen későbbi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy klímabarát EU-t kíván teremteni, amely a polgárokat szolgálja, gazdaságilag erős, illetve a jogállamiság és a demokrácia tiszteletén alapul. Rámutatott, hogy mindig Európáért szeretett volna dolgozni, ezért olyan érzés ez számára, mint a hazatérés. Közölte, hogy nemi és földrajzi kiegyensúlyozottságra törekszik az Európai Bizottság tárcáinak elosztásában, rámutatva, hogy a kelet- és közép-európai tagállamok megfelelő képviseletét is biztosítani kell.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!