2008. március 27., 00:002008. március 27., 00:00
Demszky emlékeztet arra: a lap fõmunkatársa, Bayer Zsolt március 19-i írásában arról értekezett, hogy vannak zsidók, „akiknek puszta létezése indokolja az antiszemitizmust”, a cikket kísérõ, mintegy száz értelmiségi által jegyzett tiltakozásra pedig „Bayer Zsolt újabb cikkével reagált, jelezve ezzel, hogy a durván antiszemita kijelentés egyszersmind a szerkesztõség álláspontja is”. „Hasonlóan nyílt és egyértelmû náci alapvetéssel a rendszerváltás óta napilapban nem találkoztam” – fogalmaz a fõpolgármester, hozzátéve, a jövõben nem kívánja figyelemmel kísérni a lap álláspontját a különbözõ kérdésekben, „bõven elég”, hogy ebbéli véleményüket meg kellett ismernie. A politikus jelzi a levélben: sajtóirodájuk a jövõben is megadja a segítséget a Magyar Hírlap újságíróinak, de Demszky Gábor közvetlenül nem kíván a lapnak nyilatkozni. Egy kedden közzétett nyílt levélben mintegy száz értelmiségi fordult Széles Gáborhoz mint a Magyar Hírlap tulajdonosához, ugyanennek a publicisztikának az ügyében. Az aláírók arra várnak választ, felvállalja-e a lap munkatársi gárdája a kollegiális együttmûködést Bayer Zsolttal, és elvárja-e ezt a tulajdonos tõlük. Érdeklõdnek arról is, hogy amennyiben Bayer Zsolt írásának közlése egybevág a Magyar Hírlap szerkesztési koncepciójával, Széles „milyen értelemben tekinti az ország érdekeit szolgáló erkölcsi kötelességének az antiszemitizmus szellemiségének publicisztikai rangra emelését”?
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok