Vérfürdő egy francia szatirikus lap szerkesztőségében

A lövöldözésben tizenekét ember meghalt, köztük a legvitriolosabb karikatúráiról ismert rajzoló, a Charb művésznéven ismert Stéphane Charbonnier és két rendőr, legalább hét személy pedig súlyosan megsebesült.

A korábbi értesülésekkel szemben nem két, hanem három ember vett részt a fegyveres terrortámadásban – közölte szerda koraeste Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter.

A terroristák elmenekültek, kilétük egyelőre ismeretlen. A tájékoztatás szerint a hatóságok nagy erőkkel keresik az elkövetőket. A biztonsági erők mindent megtesznek azért, hogy „a lehető leghamarabb semlegesítsék azt a három bűnözőt, aki részt vett ebben a barbár cselekedetben” – mondta a tárcavezető az Elysée-palotában rendezett rendkívüli ülésen. Cazeneuve emellett ígéretet tett rá, hogy a legmagasabb szintű védelemben fogják részesíteni Franciaország lakosait.

A francia kormány a legmagasabb fokozatra emelte a készültségi szintet a főváros térségében, elsősorban az imahelyek, az üzletek, a sajtószékházak és a közlekedési eszközök védelmét erősítették meg.

A Le Figaro című napilap internetes változata szerint a támadás délelőtt fél tizenkettőkor történt, amikor fekete csuklyás, feketébe öltözött, Kalasnyikov gépkarabéllyal és rakétavetővel felfegyverzett támadók behatoltak a hetilap szerkesztőségébe, és lövöldözni kezdtek.

A hatóságok szerint legalább ötven lövést adtak le. A ktámadók menekülés közben tűzpárbajba keveredtek a kiérkező rendőrökkel, két egyenruhást lelőttek, többet pedig megsebesítettek, majd egy rájuk várakozó fekete autóval elhajtottak a helyszínről.

A támadók vélhetően iszlamista fundamentalisták lehettek, a rendőrség közleménye szerint ugyanis a vérfürdőt követően a szerkesztőségben azt kiáltották: „Bosszút álltunk a prófétáért!” A rendőrség nagy erőkkel eredt a merénylők nyomába, megerősítették a biztonsági intézkedéseket, és a szerkesztőségek védelmét is fokozták.

Provokatív baloldali szatíra
A Charlie Hebdo (Heti Charlie) provokatív, vitriolos hangvételű írásairól és karikatúráiról hírhedt szatirikus hetilap. A kiadvány nonkonformizmusáról, valamint határozott baloldali beállítottságáról ismert. Ennek nyomán célpontjául elsősorban a szélsőjobboldali politikusokat, valamint a vallást – a katolikus egyházat, az iszlámot, a judaizmust -, valamint általában véve a kiemelkedő politikai és kulturális eseményeket választja. Először 1969 és 1981 között jelent meg, majd 1992-ben ismét kiadták.

Ez volt a legvéresebb merénylet Franciaországban 1995. július 25-e óta, amikor a RER gyorsvasúthálózat párizsi, Saint Michel téri megállójában robbantott pokolgépet a Fegyveres Iszlamista Csoport (GIA). Akkor nyolcan vesztették életüket.

A Charlie Hebdo az elmúlt években gyakran vált az iszlamista fundamentalisták fenyegetőzéseinek, sőt támadásainak célpontjává az iszlám hit kifigurázása miatt.

2011-ben felgyújtották a szerkesztőségét, miután egyik lapszámát a Koránon alapuló iszlám jogrend után Sáría Hebdo néven hozta ki, főszerkesztőként pedig Mohamed prófétát tüntették fel.

A provokatív cikkeiről ismert lap több számában is vitriolos hangvételű karikatúrák jelentek meg a muzulmánokról, illetve Mohamed prófétáról, ugyanakkor nem csupán a muzulmán fundamentalizmust figurázta ki: Salom Hebdo címmel egy, a zsidókat pellengérre állító lapszámot is megjelentetett.

Francois Hollande köztársasági elnök a terrortámadás kapcsán „rendkívüli barbarizmusnak” nevezte, hogy egy újságot ért támadás. Kiállt a szólásszabadság és a köztársaság törvényei által is védett sajtó mellett, és megjegyezte: Franciaországot sokkolták a történtek, és leszögezte: kétségkívül terrortámadás történt, a hatóságok pedig addig üldözik a tetteseket, amíg sikerül őket bíróság elé állítani. Az államfő egységes kiállásra szólította az ország polgárait. Hollande azt mondta: a hatóságok az elmúlt hetekben több merényletkísérletet is lelepleztek. 

Christophe Deloire, a Riporterek Határok Nélkül újságíró-szervezet elnöke a szólásszabadság és a szabadságjogok elleni barbár támadásnak minősítette az esetet.

A világ vezető politikusai is elítélték a támadást, a washingtoni Fehér Ház a leghatározottabban elítélte a támadást, és szolidaritását fejezte ki. David Cameron brit kormányfő „émelyítőnek” minősítette a merényletet, Jean-Paul Juncker, az Európai Bizottság elnöke is barbarizmusnak nevezte a mészárlást, Martin Schultz, az Európai Parlament elnöke pedig együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak.