
Fotó: Rompres
2007. február 15., 00:002007. február 15., 00:00
Amint arról beszámoltunk,Pristinában a Függetlenség nevű szélsőségesalbán mozgalom szombaton szervezett tüntetést adél-szerbiai tartomány jövőjére vonatkozóAhtisaari-terv miatt. Az ENSZ koszovói különmegbízottjaáltal összeállított terv ugyanis nem mondjaki egyértelműen Koszovó függetlenségétés elszakadását Szerbiától, bára szuverenitás olyan tulajdonságaival ruházzafel, mint a nemzeti zászló, alkotmány, himnusz.A rendezési tervet mind a teljes függetlenségrevágyó koszovói albánok, mind a szerbpolitikusok elutasították.
A hétvégi pristinaitüntetésen mintegy nyolcvan személy megsérült,négyet súlyos állapotban szállítottakkórházba, ketten közülük pedigbelehaltak sérüléseikbe. A vizsgálatszerint halálukat a fejüket eltalálógumilövedékek okozták. Az ENSZ egyébkéntvizsgálatot indított az ügyben annak feltárására,hogy történtek-e túlkapások a rendőrségrészéről. Agim Ceku, a tartományminiszterelnöke ugyanis azzal vádolta az ENSZ-t, hogytúlzott brutalitással avatkozott közbe. A románcsendőrség egyelőre nem közölte hivatalosálláspontját az amerikai lapban felmerültvádak kapcsán. Mint Marius Teodorescu százados,a csendőrség szóvivője közölte, megvárjákaz ENSZ-vizsgálat eredményét, addig nem kívánjákkommentálni az esetet. A román belügyminisztériumközleményében azonban az áll, hogy „aromán csendőrök azonnal felléptek a rendhelyreállítása érdekében,erőszakot csak fokozatosan alkalmaztak.”
A pristinai megmozdulás másikkövetkezménye, hogy Joachim Rücker, a koszovóiideiglenes ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetője leváltottaStephen Curtist, a tartomány ENSZ-rendőrségénekvezetőjét, mert erkölcsileg felelősnek tartja a kétalbán tüntető haláláért. A halálosvégű tüntetés miatt lemondott tisztérőlFatmir Rexhepi koszovói belügyminiszter, mivel „objektíveés erkölcsileg is” felelősnek érezte magáta történtekért. A megmozdulás szervezőiközül többet letartóztattak, köztükAlbin Kurtit, a Függetlenség vezetőjét is, akitpristinai hírek szerint hamarosan bíróságelé állítanak.
Pristinában különbenellentmondásos visszhangot váltottak ki a hétvégitörténések. Agim Ceku miniszterelnöknyugalomra intette a koszovóiakat, leszögezve, hogy azalbánok évszázados vágyánakteljesülését – az önállóKoszovó állam létrejöttét – csakpolitikai és diplomáciai eszközökkel lehetelérni. Koszovónak nincs szüksége azerőszakra, amely értelmetlen és céltalan is –tette hozzá a kormányfő. Az Epoka e Re napilap viszonta Koszovó jövőjéről tárgyalócsoport fényképét közölte a címlapján„Gyilkosok!” felirattal.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.