Fotó: Rompres
2007. február 15., 00:002007. február 15., 00:00
Amint arról beszámoltunk,Pristinában a Függetlenség nevű szélsőségesalbán mozgalom szombaton szervezett tüntetést adél-szerbiai tartomány jövőjére vonatkozóAhtisaari-terv miatt. Az ENSZ koszovói különmegbízottjaáltal összeállított terv ugyanis nem mondjaki egyértelműen Koszovó függetlenségétés elszakadását Szerbiától, bára szuverenitás olyan tulajdonságaival ruházzafel, mint a nemzeti zászló, alkotmány, himnusz.A rendezési tervet mind a teljes függetlenségrevágyó koszovói albánok, mind a szerbpolitikusok elutasították.
A hétvégi pristinaitüntetésen mintegy nyolcvan személy megsérült,négyet súlyos állapotban szállítottakkórházba, ketten közülük pedigbelehaltak sérüléseikbe. A vizsgálatszerint halálukat a fejüket eltalálógumilövedékek okozták. Az ENSZ egyébkéntvizsgálatot indított az ügyben annak feltárására,hogy történtek-e túlkapások a rendőrségrészéről. Agim Ceku, a tartományminiszterelnöke ugyanis azzal vádolta az ENSZ-t, hogytúlzott brutalitással avatkozott közbe. A románcsendőrség egyelőre nem közölte hivatalosálláspontját az amerikai lapban felmerültvádak kapcsán. Mint Marius Teodorescu százados,a csendőrség szóvivője közölte, megvárjákaz ENSZ-vizsgálat eredményét, addig nem kívánjákkommentálni az esetet. A román belügyminisztériumközleményében azonban az áll, hogy „aromán csendőrök azonnal felléptek a rendhelyreállítása érdekében,erőszakot csak fokozatosan alkalmaztak.”
A pristinai megmozdulás másikkövetkezménye, hogy Joachim Rücker, a koszovóiideiglenes ENSZ-közigazgatás (UNMIK) vezetője leváltottaStephen Curtist, a tartomány ENSZ-rendőrségénekvezetőjét, mert erkölcsileg felelősnek tartja a kétalbán tüntető haláláért. A halálosvégű tüntetés miatt lemondott tisztérőlFatmir Rexhepi koszovói belügyminiszter, mivel „objektíveés erkölcsileg is” felelősnek érezte magáta történtekért. A megmozdulás szervezőiközül többet letartóztattak, köztükAlbin Kurtit, a Függetlenség vezetőjét is, akitpristinai hírek szerint hamarosan bíróságelé állítanak.
Pristinában különbenellentmondásos visszhangot váltottak ki a hétvégitörténések. Agim Ceku miniszterelnöknyugalomra intette a koszovóiakat, leszögezve, hogy azalbánok évszázados vágyánakteljesülését – az önállóKoszovó állam létrejöttét – csakpolitikai és diplomáciai eszközökkel lehetelérni. Koszovónak nincs szüksége azerőszakra, amely értelmetlen és céltalan is –tette hozzá a kormányfő. Az Epoka e Re napilap viszonta Koszovó jövőjéről tárgyalócsoport fényképét közölte a címlapján„Gyilkosok!” felirattal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok