
Archív felvétel
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.
2024. július 17., 19:302024. július 17., 19:30
2024. július 17., 22:022024. július 17., 22:02
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
– olvasható a dokumentumban.
László András fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban. Kiemelte: Magyarország azt próbálja elérni, hogy az ukrajnai háborút békés eszközökkel és a diplomáciai csatornákat megnyitva lehessen lezárni. „Azt tapasztaljuk, az Európai Parlament erre egyáltalán nem nyitott, ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el, amiben katonai segítséget, minden formában és időkorlát nélkül biztosítana Ukrajnának” – mutatott rá.
Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen. „Az Európai Parlament eddig arra törekedett, hogy bármilyen konfliktus volt a világban, azokat a felek ne fegyveresen, hanem békésen rendezzék. Ez az állásfoglalás ezzel is szembe megy, mert erről hallani sem akarnak Ukrajna esetében” – tette hozzá a fideszes eurohonatya. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!