
Archív felvétel
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza.
2024. július 17., 19:302024. július 17., 19:30
2024. július 17., 22:022024. július 17., 22:02
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
A megszavazott dokumentum elítéli Oroszország „barbár rakétatámadását” a kijevi gyermekkórház ellen. A képviselők ugyancsak elítélték Orbán Viktor magyar miniszterelnök közelmúltbeli látogatását Oroszországban, amely véleményük szerint nem képviseli az EU-t, sérti az uniós szerződéseket és a közös külpolitikát, beleértve a lojális együttműködés elvét is. Az állásfoglalásban leszögezték: „ennek a jogsértésnek Magyarországra nézve következményeket kell maga után vonnia”.
– olvasható a dokumentumban.
László András fideszes EP-képviselő nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlament baloldali többsége, az Európai Néppárttal együtt, „láthatóan teljesen megrémült attól a gondolattól”, hogy Orbán Viktor miniszterelnök békemissziót kezdeményezett, és a legnagyobb országok, legnagyobb hatalmak vezetőivel találkozott a közelmúltban. Kiemelte: Magyarország azt próbálja elérni, hogy az ukrajnai háborút békés eszközökkel és a diplomáciai csatornákat megnyitva lehessen lezárni. „Azt tapasztaljuk, az Európai Parlament erre egyáltalán nem nyitott, ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el, amiben katonai segítséget, minden formában és időkorlát nélkül biztosítana Ukrajnának” – mutatott rá.
Az EP által elfogadott állásfoglalás – hívta fel a figyelmet László András – arra szólítja fel a tagállamokat, hogy kötelező jelleggel, a nemzeti GDP-vel arányosan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának. A képviselő szerint ez szembemegy azzal, amiért létrejött az európai integráció évtizedekkel ezelőtt, hogy a világháború után tartósan béke legyen. „Az Európai Parlament eddig arra törekedett, hogy bármilyen konfliktus volt a világban, azokat a felek ne fegyveresen, hanem békésen rendezzék. Ez az állásfoglalás ezzel is szembe megy, mert erről hallani sem akarnak Ukrajna esetében” – tette hozzá a fideszes eurohonatya. Elszomorítónak nevezte, hogy a testület büntetést követel a magyar kormány ellen, amiért megpróbálta megnyitni a diplomáciai csatornákat.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!