John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban
Az 1963-ban meggyilkolt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök hozzátartozói sürgették Joe Biden amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra a merénylet még titkosított dokumentumait – számolt be a Newsmax konzervatív amerikai hírportál és a Politico című lap.
2021. október 26., 08:462021. október 26., 08:46
A dokumentumokat eredetileg kedden hozták volna nyilvánosságra, ám a Fehér Ház pénteken közölte, hogy
„Gyalázat. Gyalázat az amerikai demokráciával szemben” – reagált a Politicónak nyilatkozva ifjabb Robert F. Kennedy, a szintén meggyilkolt Robert Kennedy egykori igazságügyi miniszter – John Fitzgerald Kennedy elnök öccse – fia a Politicónak.
– fogalmazott.
Unokatestvére, Patrick Kennedy, korábbi Rhode Island-i demokrata párti kongresszusi képviselő úgy vélekedett: az iratokat nem kifejezetten a család miatt, hanem azért is kellene nyilvánosságra hozni, mert
„Az ország érdekét tartom szem előtt, mindennek ki kell derülnie, hogy még jobban megérthessük történelmünket” – mondta.
A Politico szerint Biden döntése meglepetésként érte a gyilkossággal foglalkozó történészeket és szakértőket, tekintve, hogy az elnök a szenátus tagja volt, amikor az amerikai kongresszus 1992-ben egyhangúlag felhatalmazást adott arra, hogy 25 éven belül közzétegyék a titkosított iratokat.
Mint ismeretes, John Fitzgerald Kennedy elnököt 1963. november 22-én gyilkolták meg a texasi Dallasban. A gyilkossággal a magányos elkövetőnek minősített Lee Harvey Oswaldot vádolták meg, akit azonban letartóztatásakor Jack Ruby bártulajdonos agyonlőtt. Ruby később a börtönben betegségben meghalt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!