Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Ukrán légicsapások három embert sebesítettek meg hétfő este az oroszországi Belgorod régióban, és a légvédelem 10 RM-70 Vampir rakétát lőtt le – közölték kedden orosz tisztségviselők és a védelmi minisztérium.
2024. január 09., 12:482024. január 09., 12:48
Belgorodot az elmúlt hetekben többször támadták az ukrán erők. A múlt hónap végén egy rakéta- és dróntámadás 25 civilt, köztük öt gyermeket ölt meg.
„Belgorod városát tegnap este ismét lőtték, és több ember megsebesült” – közölte Vjacseszlav Gladkov a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
– tette hozzá.
Ukrajna részéről nem érkezett azonnali kommentár.
Gladkov elmondta, hogy a támadásban két magas épület ablakai betörtek, és több autó is megrongálódott.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy
A háború kezdete óta az ukrán hadsereg számos RM-70 Vampir rakétarendszert kapott Csehországból.
Gladkov hozzátette, hogy más régiókhoz fordult segítségért a belgorodi gyerekek elhelyezéséhez, és szükség esetén tanárokat is küldenek a régióból.
„A terrorállam határozottan meg fogja érezni a válaszunkat” – mondta.
Hétfőn reggel Oroszország nagyszabású rakétatámadást indított Ukrajna több területe ellen, a légicsapások számos lakó- és ipari létesítményben károkat okoztak, többen meghaltak és sokan megsebesültek. Támadások érték Harkiv, Zaporizzsja és Hmelnickij megyét, valamint Zelenszkij szülővárosát, Krivij Rihet is.
Az ukrán államfő üzenetében elmondta azt is, hogy
„Több lépést is teszünk majd, és bizonyos vagyok abban, hogy meg tudjuk erősíteni országunkat, a légvédelmet és a drónokkal kapcsolatban folytatott együttműködésünket a partnereinkkel” – fogalmazott Zelenszkij.
Az ukrán légierőtől származó információk szerint
Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője azt mondta, tetemes készleteket használtak fel a három legutóbbi orosz támadás során.
Észtország négy éven át a bruttó hazai termékének 0,25 százalékát adja katonai célokra Ukrajnának
Észtország a következő négy évben a köztársaság éves bruttó hazai termékének (GDP) 0,25 százalékát kitevő katonai támogatást nyújt Ukrajnának – számolt be helyi közmédia Kaja Kallas észt miniszterelnökre hivatkozva.
Az ERR hírportál szerint a kormányfő az Állami Védelmi Tanács ülését követő sajtótájékoztatón azt mondta: „Észtország a GDP 0,25 százalékát fogja kiutalni a következő négy évben”.
A politikus szólt arról, hogy Észtország 2022 óta közel 500 millió euró értékben nyújtott katonai segélyt Kijevnek, ami a GDP-jének nagyjából 1,4 százaléka. Hozzátette, hogy a jövőben Észtország évente 14 millió eurót tervez elkülöníteni Ukrajna újjáépítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!