Újabb uniós bonyodalmak

Ezt a német lépést az előkészítő tárgyalásokkal megbízott egyik lengyel delegátus („serpa”), Marek Cichoki az országuk felé tett első lépésnek nevezte. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő pedig a Bild című német lap tegnapi számában közölte: „jelen pillanatban csak azt akarjuk elérni, hogy vita kezdődjön a szavazati súlyok elosztásáról”. A német elnökség javaslata a briteknek is felkínál egy engedményt. Miközben London ellenzi, hogy a rendőri és igazságügyi együttműködés területén növekedjen a minősített többséggel meghozható döntések száma, a német dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy a britek kimaradhatnak ebből az együttműködésből. Ugyanakkor az EU alapjogi chartájának ügyében a német elnökség kitart amellett, hogy az jogilag kötelező érvényű legyen – miközben London ezt is elfogadhatatlannak mondja. Berlin végül tesz egy engedményt a hollandoknak, akik a nemzeti parlamentek hatáskörének szélesítését sürgetik uniós kérdésekben: felveti, hogy hosszabbítsák meg azt az időszakot, amelyet az egyes országok törvényhozása kapna az uniós jogszabály-ervezetek megvizsgálására, annak eldöntésére, hogy ezek a dokumentumok nem sértenek-e nemzeti jogköröket. A kiszivárgott hírek szerint egyébként a serpák kedd esti brüsszeli tanácskozásán Nagy-Britannia tovább keményített álláspontján, azt követelve, hogy csökkentsék a jövendőbeli közös EU-külügyminiszter szerepét, hatáskörét, hivatalának méretét. Spanyolország emiatt vétót helyezett kilátásba az uniós alkotmány vitájában. Ha Nagy-Britannia a ma kezdődő csúcson is ragaszkodik a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához, akkor Spanyolország meg fogja akadályozni egy „állandó” uniós elnök posztjának létrehozását – írta az El País.

Hírösszefoglaló

A hazai közvéleménynek szól a dac?

„Úgy tűnik, a Kaczinsky fivérek inkább a lengyel belpolitikai helyzetre, mint az EU-politikára voltak tekintettel, amikor Lengyelország bekeményített az EU-alkotmány ügyében” – nyilatkozta a Krónikának Jaroslaw Gizinski, a Newsweek lengyel kiadásának szerkesztője. Hozzátette azonban, a lengyel ellenzék sem mert szembefordulni a kormányzat azon javaslatával, hogy az EU-szavazásoknál a lakosság számának a négyzetgyöke alapján állapítsák meg egy-egy ország szavazási erejét. A helyi közvélemény ugyanis ezt a kérdést a lengyel érdekek melletti kiállásként fogja fel az EU érdekeivel szemben. Az EU alatt pedig Lengyelországban elsősorban Németországot értik. A pártok álláspontja ellenére a közvéleménykutatások szerint csekély azoknak a többsége, akik helyeslik a lengyel ellenkezést. Gizinski valószínűsítette, hogy az utolsó pillanatban mégiscsak sikerül megegyezni. Veszélyesnek tartotta azonban, hogy a kormány álláspontja felszínre hozhatja a történelmi örökségként lappangó németellenes érzelmeket a lengyel lakosságban.

Gazda Árpád