Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Újabb tíz izraeli és két külföldi túsz szabadult ki a Hamász iszlamista palesztin szervezet fogságából kedden – jelentette Izraelben a helyi média kedden este.
2023. november 29., 08:022023. november 29., 08:02
Az eredetileg négynaposra tervezett humanitárius tűzszünet meghosszabbításának első napján kilenc izraeli nő és egy lány hagyhatta el a Gázai övezetet és térhetett vissza Izraelbe azok közül, akiket a Hamász október 7-i terrortámadásakor a Gázai övezetbe hurcolt.
A két elengedett külföldi thaiföldi vendégmunkás. Emellett az értesülések szerint a Hamász már eljuttatta Izraelnek azon túszok névsorát is, akiket a meghosszabbított tűzszünet második napján, szerdán engednek el.
Az egyik fogoly Marvat al-Azza kelet-jeruzsálemi újságíró, aki ellen hétfőn emeltek vádat az október 7-i terrortámadás után a közösségi médiában tett kijelentései miatt.
A többek között az amerikai NBC-hálózattal dolgozó al-Azzát terrorizmusra való felbujtással és terrorszervezettel való azonosulással vádolták. A névsorban nem szerepelnek izraeli állampolgárságú palesztin női foglyok.
Hasonlóképpen a hadsereg bejelentette, hogy három katona elesett az október 7-i harcokban, és csak a földi maradványaikat hurcolták el az iszlamisták az övezetbe. Két család a megtalált maradványokkal el is temetheti katona fiát.
Kedden többször is megszegték a tűzszünetet a Gázai övezetben. Két helyen három pokolgép robbant fel, melyeket távirányítással hoztak működésbe a Hamász fegyveresei, és több izraeli katona könnyebben megsebesült a robbanások nyomán.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közben bejelentette:
Jake Sullivan közleménye szerint a csomag orvosi, és egészségügyi eszközöket, valamint élelmiszert tartalmaz, és a következő napokban két hasonló szállítmányt juttatnak el a palesztin területen élőkhöz.
Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) közleményéből az is kiderül, hogy a segélyt az amerikai légierő szállítógépe juttatta el Egyiptomba, valamint, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államok már csaknem 250 tonna humanitárius támogatást küldött a gázai civilek számára.
A Fehér Ház kedden azt közölte, hogy az Izrael és Hamász között, részben amerikai közvetítéssel, megkötött fogolycsere-egyezségben 3 amerikai állampolgár elengedése szerepelt.
A kedden elengedett 12 ember között nem volt amerikai állampolgár. Washington azzal számol, hogy az október 7-én elhurcolt és palesztin fegyveresek fogságában lévő túszok között még 9 amerikai van, köztük 8 állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező ember.
Kedden amerikai kormányzati illetékesek azt is közölték, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ismét Katarba utazott, ahol katari, izraeli és egyiptomi illetékesekkel találkozik. Sajtójelentések szerint Bill Burns találkozik az izraeli és egyiptomi társszervek vezetőivel. A CIA igazgatója amerikai részről az egyik legmagasabb rangú tisztségviselő, aki közvetítőként részt vett a Hamász túszai egy részének elengedését eredményező megállapodásról szóló tárgyalásokon.
Közben
– jelentette kedden a török államfő hivatala.
Erdogan az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt szerdára összehívott tanácskozása előtt vitatta meg Guterressel „a nemzetközi közösség elvárásait Izrael illegális támadásaira tekintettel”, valamint a humanitárius segélyezés és a tartós békére irányuló erőfeszítések kérdését.
„A telefonbeszélgetés során Erdogan elnök kijelentette, hogy Izrael továbbra is szégyentelenül tiporja a nemzetközi jogot, a háborús helyzetre vonatkozó szabályokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, miközben a nemzetközi közösség szemébe néz; s felelősségre kell vonni az elkövetett bűncselekményekért a nemzetközi jog előtt” – olvasható a török elnök hivatalának állásfoglalásában.
A török külügyminisztérium közölte, hogy Hakan Fidan tárcavezető részt fog venni az ENSZ BT tanácskozásán New Yorkban.
Erdogan az izraeli támadásokat a Gázai övezetben korábban népirtásnak, Izraelt pedig „terrorista államnak” nevezte. Izrael visszautasította ezeket a vádakat mondván, hogy önvédelemből cselekszik egy olyan ellenséggel szemben, amely létét fenyegeti.
Az uralkodó, aki ismételten a háború végét sürgette, kijelentette, hogy a Gázai övezet ostroma, amely a térséget hetekig elvágta a gyógyszer-, élelmiszer- és üzemanyagszállítmányoktól, valamint áramellátástól, háborús bűncselekménnyel ér fel. „Ezek háborús bűncselekmények (…) nem maradhatunk vesztegek” – hangsúlyozta II. Abdalláh.
Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálja a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita ügyet
Az amerikai oktatási minisztérium polgárjogi irodája vizsgálatot indított a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita megnyilvánulások felderítésére – derül ki egy erről szóló hivatalos levélből.
A Fox News hírtelevízió birtokába került dokumentum szerint a vizsgálat egy panasz alapján indult, és arról szól, hogy a Harvard Egyetem elmulasztott intézkedni a diákjait származásuk miatt ért zaklatás ügyében, ami a polgári jogokról szóló törvénybe ütközik.
A kormányzati polgárjogi irodától származó tájékoztatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgálat a tények megállapítására törekszik, és az egyetem részéről rendelkezésre bocsátott információkra, valamint egyéb forrásokra alapszik.
A panaszt a sajtóértesülés szerint az egyetem egy volt diákja nyújtotta be, és megemlít egy első éves izraeli diákot ért incidenst, akit az Izrael ellen tüntető diáktársai „fizikai és verbális erőszakkal” léptek fel. Az ügyben a rendőrség is kapott bejelentést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!