
Fotó: Izraeli Védelmi Erők
Újabb tíz izraeli és két külföldi túsz szabadult ki a Hamász iszlamista palesztin szervezet fogságából kedden – jelentette Izraelben a helyi média kedden este.
2023. november 29., 08:022023. november 29., 08:02
Az eredetileg négynaposra tervezett humanitárius tűzszünet meghosszabbításának első napján kilenc izraeli nő és egy lány hagyhatta el a Gázai övezetet és térhetett vissza Izraelbe azok közül, akiket a Hamász október 7-i terrortámadásakor a Gázai övezetbe hurcolt.
A két elengedett külföldi thaiföldi vendégmunkás. Emellett az értesülések szerint a Hamász már eljuttatta Izraelnek azon túszok névsorát is, akiket a meghosszabbított tűzszünet második napján, szerdán engednek el.
Az egyik fogoly Marvat al-Azza kelet-jeruzsálemi újságíró, aki ellen hétfőn emeltek vádat az október 7-i terrortámadás után a közösségi médiában tett kijelentései miatt.
A többek között az amerikai NBC-hálózattal dolgozó al-Azzát terrorizmusra való felbujtással és terrorszervezettel való azonosulással vádolták. A névsorban nem szerepelnek izraeli állampolgárságú palesztin női foglyok.
Hasonlóképpen a hadsereg bejelentette, hogy három katona elesett az október 7-i harcokban, és csak a földi maradványaikat hurcolták el az iszlamisták az övezetbe. Két család a megtalált maradványokkal el is temetheti katona fiát.
Kedden többször is megszegték a tűzszünetet a Gázai övezetben. Két helyen három pokolgép robbant fel, melyeket távirányítással hoztak működésbe a Hamász fegyveresei, és több izraeli katona könnyebben megsebesült a robbanások nyomán.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közben bejelentette:
Jake Sullivan közleménye szerint a csomag orvosi, és egészségügyi eszközöket, valamint élelmiszert tartalmaz, és a következő napokban két hasonló szállítmányt juttatnak el a palesztin területen élőkhöz.
Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) közleményéből az is kiderül, hogy a segélyt az amerikai légierő szállítógépe juttatta el Egyiptomba, valamint, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államok már csaknem 250 tonna humanitárius támogatást küldött a gázai civilek számára.
A Fehér Ház kedden azt közölte, hogy az Izrael és Hamász között, részben amerikai közvetítéssel, megkötött fogolycsere-egyezségben 3 amerikai állampolgár elengedése szerepelt.
A kedden elengedett 12 ember között nem volt amerikai állampolgár. Washington azzal számol, hogy az október 7-én elhurcolt és palesztin fegyveresek fogságában lévő túszok között még 9 amerikai van, köztük 8 állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező ember.
Kedden amerikai kormányzati illetékesek azt is közölték, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ismét Katarba utazott, ahol katari, izraeli és egyiptomi illetékesekkel találkozik. Sajtójelentések szerint Bill Burns találkozik az izraeli és egyiptomi társszervek vezetőivel. A CIA igazgatója amerikai részről az egyik legmagasabb rangú tisztségviselő, aki közvetítőként részt vett a Hamász túszai egy részének elengedését eredményező megállapodásról szóló tárgyalásokon.
Közben
– jelentette kedden a török államfő hivatala.
Erdogan az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt szerdára összehívott tanácskozása előtt vitatta meg Guterressel „a nemzetközi közösség elvárásait Izrael illegális támadásaira tekintettel”, valamint a humanitárius segélyezés és a tartós békére irányuló erőfeszítések kérdését.
„A telefonbeszélgetés során Erdogan elnök kijelentette, hogy Izrael továbbra is szégyentelenül tiporja a nemzetközi jogot, a háborús helyzetre vonatkozó szabályokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, miközben a nemzetközi közösség szemébe néz; s felelősségre kell vonni az elkövetett bűncselekményekért a nemzetközi jog előtt” – olvasható a török elnök hivatalának állásfoglalásában.
A török külügyminisztérium közölte, hogy Hakan Fidan tárcavezető részt fog venni az ENSZ BT tanácskozásán New Yorkban.
Erdogan az izraeli támadásokat a Gázai övezetben korábban népirtásnak, Izraelt pedig „terrorista államnak” nevezte. Izrael visszautasította ezeket a vádakat mondván, hogy önvédelemből cselekszik egy olyan ellenséggel szemben, amely létét fenyegeti.
Az uralkodó, aki ismételten a háború végét sürgette, kijelentette, hogy a Gázai övezet ostroma, amely a térséget hetekig elvágta a gyógyszer-, élelmiszer- és üzemanyagszállítmányoktól, valamint áramellátástól, háborús bűncselekménnyel ér fel. „Ezek háborús bűncselekmények (…) nem maradhatunk vesztegek” – hangsúlyozta II. Abdalláh.
Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálja a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita ügyet
Az amerikai oktatási minisztérium polgárjogi irodája vizsgálatot indított a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita megnyilvánulások felderítésére – derül ki egy erről szóló hivatalos levélből.
A Fox News hírtelevízió birtokába került dokumentum szerint a vizsgálat egy panasz alapján indult, és arról szól, hogy a Harvard Egyetem elmulasztott intézkedni a diákjait származásuk miatt ért zaklatás ügyében, ami a polgári jogokról szóló törvénybe ütközik.
A kormányzati polgárjogi irodától származó tájékoztatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgálat a tények megállapítására törekszik, és az egyetem részéről rendelkezésre bocsátott információkra, valamint egyéb forrásokra alapszik.
A panaszt a sajtóértesülés szerint az egyetem egy volt diákja nyújtotta be, és megemlít egy első éves izraeli diákot ért incidenst, akit az Izrael ellen tüntető diáktársai „fizikai és verbális erőszakkal” léptek fel. Az ügyben a rendőrség is kapott bejelentést.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
szóljon hozzá!