Újabb izraeli túszokat engedett el a Hamász, amely többször is megszegte a tűzszünetet Gázában

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Újabb tíz izraeli és két külföldi túsz szabadult ki a Hamász iszlamista palesztin szervezet fogságából kedden – jelentette Izraelben a helyi média kedden este.

Hírösszefoglaló

2023. november 29., 08:022023. november 29., 08:02

Az eredetileg négynaposra tervezett humanitárius tűzszünet meghosszabbításának első napján kilenc izraeli nő és egy lány hagyhatta el a Gázai övezetet és térhetett vissza Izraelbe azok közül, akiket a Hamász október 7-i terrortámadásakor a Gázai övezetbe hurcolt.

A két elengedett külföldi thaiföldi vendégmunkás. Emellett az értesülések szerint a Hamász már eljuttatta Izraelnek azon túszok névsorát is, akiket a meghosszabbított tűzszünet második napján, szerdán engednek el.

Az izraeli túszokért cserébe az Izraellel megkötött megállapodás szerint harminc palesztin „biztonsági foglyot” helyeztek szabadlábra az izraeli börtönökből kedden: tizenöt nőt, és tizenöt 19 év alatti férfit.

Az egyik fogoly Marvat al-Azza kelet-jeruzsálemi újságíró, aki ellen hétfőn emeltek vádat az október 7-i terrortámadás után a közösségi médiában tett kijelentései miatt.

A többek között az amerikai NBC-hálózattal dolgozó al-Azzát terrorizmusra való felbujtással és terrorszervezettel való azonosulással vádolták. A névsorban nem szerepelnek izraeli állampolgárságú palesztin női foglyok.

Az izraeli hatóságok kedden halottnak nyilvánították a Nir Óz kibuc 51 éves pedagógus tagját, akinek a legújabb információk szerint a holttestét vitték magukkal a Hamász fegyveresei a „fekete szombaton”.

Hasonlóképpen a hadsereg bejelentette, hogy három katona elesett az október 7-i harcokban, és csak a földi maradványaikat hurcolták el az iszlamisták az övezetbe. Két család a megtalált maradványokkal el is temetheti katona fiát.

Kedden többször is megszegték a tűzszünetet a Gázai övezetben. Két helyen három pokolgép robbant fel, melyeket távirányítással hoztak működésbe a Hamász fegyveresei, és több izraeli katona könnyebben megsebesült a robbanások nyomán.

A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közben bejelentette:

az Egyesült Államok 25 tonna humanitárius segélyszállítmánya érkezett repülővel Egyiptomba kedden, amelyet a Gázai övezetben élőknek szánnak.

Jake Sullivan közleménye szerint a csomag orvosi, és egészségügyi eszközöket, valamint élelmiszert tartalmaz, és a következő napokban két hasonló szállítmányt juttatnak el a palesztin területen élőkhöz.

Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) közleményéből az is kiderül, hogy a segélyt az amerikai légierő szállítógépe juttatta el Egyiptomba, valamint, hogy az elmúlt hetekben az Egyesült Államok már csaknem 250 tonna humanitárius támogatást küldött a gázai civilek számára.

A Fehér Ház kedden azt közölte, hogy az Izrael és Hamász között, részben amerikai közvetítéssel, megkötött fogolycsere-egyezségben 3 amerikai állampolgár elengedése szerepelt.

Közülük egyelőre egy 4 éves izraeli-amerikai kettős állampolgárságú kislány nyerte vissza szabadságát.

A kedden elengedett 12 ember között nem volt amerikai állampolgár. Washington azzal számol, hogy az október 7-én elhurcolt és palesztin fegyveresek fogságában lévő túszok között még 9 amerikai van, köztük 8 állampolgár és egy állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező ember.

Kedden amerikai kormányzati illetékesek azt is közölték, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ismét Katarba utazott, ahol katari, izraeli és egyiptomi illetékesekkel találkozik. Sajtójelentések szerint Bill Burns találkozik az izraeli és egyiptomi társszervek vezetőivel. A CIA igazgatója amerikai részről az egyik legmagasabb rangú tisztségviselő, aki közvetítőként részt vett a Hamász túszai egy részének elengedését eredményező megállapodásról szóló tárgyalásokon.

Közben

Recep Tayyip Erdogan török elnök António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésében kifejtette, hogy Izraelt nemzetközi bíróságon kell felelősségre vonni a Gázai övezetben szerinte elkövetett háborús bűncselekményekért

– jelentette kedden a török államfő hivatala.

Erdogan az ENSZ Biztonsági Tanácsnak (BT) a Gázai övezetben kialakult helyzet miatt szerdára összehívott tanácskozása előtt vitatta meg Guterressel „a nemzetközi közösség elvárásait Izrael illegális támadásaira tekintettel”, valamint a humanitárius segélyezés és a tartós békére irányuló erőfeszítések kérdését.

„A telefonbeszélgetés során Erdogan elnök kijelentette, hogy Izrael továbbra is szégyentelenül tiporja a nemzetközi jogot, a háborús helyzetre vonatkozó szabályokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot, miközben a nemzetközi közösség szemébe néz; s felelősségre kell vonni az elkövetett bűncselekményekért a nemzetközi jog előtt” – olvasható a török elnök hivatalának állásfoglalásában.

A török külügyminisztérium közölte, hogy Hakan Fidan tárcavezető részt fog venni az ENSZ BT tanácskozásán New Yorkban.

Erdogan az izraeli támadásokat a Gázai övezetben korábban népirtásnak, Izraelt pedig „terrorista államnak” nevezte. Izrael visszautasította ezeket a vádakat mondván, hogy önvédelemből cselekszik egy olyan ellenséggel szemben, amely létét fenyegeti.

II. Abdalláh jordániai király kedden arról beszélt, hogy Izrael hadművelete a Gázai övezetben és katonai műveletei Ciszjordániában „semmibe veszik az emberi értékeket és az élethez való jogot”.

Az uralkodó, aki ismételten a háború végét sürgette, kijelentette, hogy a Gázai övezet ostroma, amely a térséget hetekig elvágta a gyógyszer-, élelmiszer- és üzemanyagszállítmányoktól, valamint áramellátástól, háborús bűncselekménnyel ér fel. „Ezek háborús bűncselekmények (…) nem maradhatunk vesztegek” – hangsúlyozta II. Abdalláh.

Az amerikai oktatási minisztérium vizsgálja a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita ügyet

Az amerikai oktatási minisztérium polgárjogi irodája vizsgálatot indított a Harvard Egyetemen történt feltételezett antiszemita megnyilvánulások felderítésére – derül ki egy erről szóló hivatalos levélből.
A Fox News hírtelevízió birtokába került dokumentum szerint a vizsgálat egy panasz alapján indult, és arról szól, hogy a Harvard Egyetem elmulasztott intézkedni a diákjait származásuk miatt ért zaklatás ügyében, ami a polgári jogokról szóló törvénybe ütközik.
A kormányzati polgárjogi irodától származó tájékoztatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgálat a tények megállapítására törekszik, és az egyetem részéről rendelkezésre bocsátott információkra, valamint egyéb forrásokra alapszik.
A panaszt a sajtóértesülés szerint az egyetem egy volt diákja nyújtotta be, és megemlít egy első éves izraeli diákot ért incidenst, akit az Izrael ellen tüntető diáktársai „fizikai és verbális erőszakkal” léptek fel. Az ügyben a rendőrség is kapott bejelentést.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 20., hétfő

Moszkva a békecsúcsról: kapcsolatba lépett az orosz és az amerikai külügyminiszter

Telefonon beszélt egymással Szergej Lavrov orosz és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tervezett budapesti csúcstalálkozó előkészítéséről – közölte honlapján hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Moszkva a békecsúcsról: kapcsolatba lépett az orosz és az amerikai külügyminiszter
2025. október 20., hétfő

Az Európai Tanács 2028. január 1-jéig teljesen megszüntetné az orosz földgáz behozatalát az unióba

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács tárgyalási álláspontot fogadott el az orosz földgázimport fokozatos kivezetéséről szóló rendelettervezetről – közölte a testület hétfőn.

Az Európai Tanács 2028. január 1-jéig teljesen megszüntetné az orosz földgáz behozatalát az unióba
2025. október 20., hétfő

Zelenszkijnek nem tetszik, hogy Trump és Putyin Budapesten tárgyal, de ha meghívják, odautazik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss nyilatkozatban megerősítette, kész elmenni Budapestre, hogy „bármilyen formában” felvegye a kapcsolatot az ott találkozó Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Zelenszkijnek nem tetszik, hogy Trump és Putyin Budapesten tárgyal, de ha meghívják, odautazik
2025. október 20., hétfő

Kallas: nem szép dolog, hogy Putyin Budapestre látogat

„Nem szép dolog”, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg az EU-tag Magyarországra utazik, hogy tárgyalásokat folytasson Ukrajnáról – jelentette ki hétfőn Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.

Kallas: nem szép dolog, hogy Putyin Budapestre látogat
2025. október 20., hétfő

Izraeli katonákat öltek meg, légicsapásokat mértek Gázára, de a felek szerint elkötelezettek a tűzszünet mellett

Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.

Izraeli katonákat öltek meg, légicsapásokat mértek Gázára, de a felek szerint elkötelezettek a tűzszünet mellett
2025. október 20., hétfő

Trump területek átadására szólította Zelenszkijt a béke érdekében

Donald Trump amerikai elnök a feszült hangulatú pénteki találkozón arra ösztönözte Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy adjon át területeket Oroszországnak, ami csalódást okozott az ukrán delegációnak.

Trump területek átadására szólította Zelenszkijt a béke érdekében
2025. október 19., vasárnap

Zelenszkij készen áll Budapesten is találkozni Putyinnal

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll Budapesten is találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – az ukrán államfő erről egy amerikai televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban beszélt.

Zelenszkij készen áll Budapesten is találkozni Putyinnal
2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország