
Fotó: Videófelvétel
Zavargások robbantak ki a francia fővárosban pénteken, miután három kurdot agyonlőtt egy idős férfi. A kurd közösség tagjai utcára vonultak az este folyamán, a feldühödött tömeg a rendőrökkel is összecsapott.
2022. december 23., 20:492022. december 23., 20:49
2022. december 23., 20:592022. december 23., 20:59
A lövöldözés Párizs 10. kerületének kurdok lakta városrészében történt, beszámolók szerint a támadó egy hatvan év feletti férfi volt, aki hét vagy nyolc lövést adott le a kurd kulturális központ közelében. Laure Beccuau párizsi államügyész a BFM TV francia televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a gyanúsítottal már korábban is volt dolguk, a férfi ugyanis egy évvel ezelőtt egy szablyával támadt rá sátrakban élő bevándorlókra Párizsban.
A gyanúsított ellen szándékos emberölés, gyilkossági kísérlet és erőszak miatt indult nyomozás, de nem zárták ki azt sem, hogy a férfi etnikumok elleni gyűlöletből cselekedett – közölte az MTI. A rendőrség lezárta az érintett területet, és arra kérte az embereket, hogy lehetőleg kerüljék el az egyébként boltokkal teli utcát. „A franciaországi kurdok kegyetlen támadás célpontjai voltak Párizs szívében” – írta Twitteren Emmanuel Macron francia elnök. Hozzátette, együttérez az áldozatokkal, szeretteikkel és azokkal, akik az életben maradásért küzdenek, emellett elismerését fejezte ki a rendvédelmi szervek bátorságáért és higgadtságáért.
A tüntetők igazságszolgáltatást követelve autókat rongáltak, tüzet gyújtottak, illetve kukákat és éttermi asztalokat borítottak fel. A rohamrendőrök válaszul könnygázt vetettek be ellenük. A kurdok egyébként Törökországot teszik felelőssé a történtekért, a demonstráció során törökellenes szlogeneket skandáltak.
Anne Hidalgo, Párizs polgármestere Twitter-bejegyzésében leszögezte: a kurdok elleni szélsőjobboldali támadás az összes párizsi lakos elleni merényletnek számít. „A kurdoknak, bárhol éljenek is, békében és biztonságban kell élniük” – írta, hozzátéve: „ezekben a sötét órákban Párizs minden eddiginél jobban mellettük áll”.
Franciaország 2015-ben és 2016-ban több halálos terrortámadásnak volt áldozata, melyek hátterében szélsőséges iszlamisták álltak. Emellett 2013-ban három kurd aktivistát lőttek le, akik közül az egyik nő a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) délkelet-törökországi szakadár kurd szervezet alapítója volt. A gyilkossággal kapcsolatban egy török állampolgárt tartóztattak le, ám felmerült a gyanú, hogy a török titkosszolgálatnak is köze lehet az incidenshez.
Törökország régóta harcol a PKK ellen, melyet nem csak Ankara, de az EU és az Egyesült Államok is terrorista szervezetnek minősített.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!