Nem jön össze? Trump szerint Zelenszkijnek nem fűlik a foga a megállapodás aláírásához
Fotó: Videófelvétel/CNN
Volodimir Zelenszkij elnök ki akar hátrálni az Egyesült Államokkal kötött kritikus ásványi anyagokra vonatkozó megállapodásból – közölte Donald Trump amerikai elnök vasárnap az Air Force One fedélzetén újságírókkal.
2025. március 31., 11:032025. március 31., 11:03
Az ukrán tisztségviselők jelenleg vizsgálják az ásványkincsekről szóló, Trump által említett megállapodás legújabb változatát, amely a hírek szerint példátlan mértékű ellenőrzést biztosít az Egyesült Államok számára egy közös befektetési alapon keresztül Ukrajna természeti erőforrásai felett.
„Megpróbál kihátrálni a ritkaföldfém-megállapodásból, és ha ezt megteszi, akkor problémái lesznek, nagy, nagy problémák” – mondta Trump a Reuters szerint.
„A NATO tagja akar lenni, de soha nem lesz a NATO tagja. Ezt ő is megérti” – tette hozzá.
„Semmi olyat nem fogadhatunk el, ami veszélyeztetné Ukrajna uniós csatlakozását” – mondta.
A Bloomberg szombaton arról számolt be, hogy
A Trump-kormányzat az ásványi nyersanyagokról szóló megállapodást Ukrajna békéhez vezető útjának lényeges részeként emlegette, de nem nyújtott konkrét biztonsági garanciákat az erőforrásokhoz való széles körű hozzáférésért cserébe. Kijev és Washington február 28-án írta volna alá a megállapodás egy korábbi változatát, de a terv a Zelenszkij, Trump és J. D. Vance alelnök közötti heves ovális irodai vita után meghiúsult.
A Fehér Ház úgy jellemezte az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodást, mint egy olyan mechanizmust, amellyel az Egyesült Államok „visszaszerezheti” az Ukrajnának az oroszországi teljes körű invázió kezdete óta nyújtott pénzügyi támogatás egy részét.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott március 18-i telefonbeszélgetését követően Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok szeretné kiterjeszteni a kereskedelmet Moszkvával és hozzáférést szerezni a „ritkaföldfémek nagyon nagy mennyiségéhez”.
Donald Trump másodlagos vám kiszabását helyezte kilátásba az Oroszországból származó kőolajra, és jelezte, még a héten beszélni akar az orosz elnökkel – jelentette ki az amerikai elnök vasárnap.
Putyin korábban, február 24-én azt mondta, hogy Oroszország nyitott arra, hogy külföldi partnerekkel együttműködjön a ritkaföldfémek fejlesztésében, többek között Ukrajna megszállt területein.
Eközben az Izvesztyija szerint hétfőn
„A ritkaföldfémek fontos együttműködési területet jelentenek, és természetesen megkezdtük a tárgyalásokat különböző ritkaföldfémekről és (más) oroszországi projektekről” – mondta az Izvesztyiának a Reuters szerint Kirill Dmitrijev, aki egyben az orosz közvetlen befektetési alap vezérigazgatója is.
Putyin, miután az USA és Ukrajna között tárgyalások folytak egy ásványkincsekről szóló megállapodás tervezetéről,
Dmitrijev, aki az orosz tárgyalócsoport tagja volt az amerikai tisztségviselőkkel februárban Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalásokon, elmondta, hogy néhány cég már érdeklődést mutatott a projektek iránt. Nem nevezte meg a cégeket, és további részleteket sem árult el.
Az Izvesztyija értesülései szerint
Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására szólított fel, sürgetve a nemzetközi közösséget, hogy vezessen be szigorúbb szankciókat és biztosítson Ukrajna számára további légvédelmi rendszereket.
Vasárnapi beszédében azt mondta, hogy minden lehetséges intézkedésre szükség van ahhoz, hogy megtörjék Oroszország „háborús képességét és azt a rendszert, amely nem akar mást, csak háborút”.
– tette hozzá Zelenszkij. „Több hete létezik egy amerikai javaslat a feltétel nélküli tűzszünetre. És szinte minden nap, válaszul erre a javaslatra, orosz drónok, bombák, tüzérségi lövések és ballisztikus csapások érkeznek” – tette hozzá.
Az elnök szerint szombaton késő este egy orosz dróntámadásban két civil meghalt és legalább 55 ember megsebesült Harkivban, köztük öt 5 és 17 év közötti gyermek. Egy harkivi katonai kórház is azon létesítmények között volt, amelyeket az orosz erők szándékosan célba vettek az éjszaka folyamán – jelentette a vezérkar.
Oroszország összesen egy ballisztikus rakétát és 111 drónt lőtt ki Ukrajnára az éjszaka folyamán – jelentette a légierő vasárnap.
A támadásokat kommentálva Zelenszkij elmondta, hogy
Ukrajna beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt teljes, 30 napos tűzszünetbe, március 11-én azt mondta, hogy Kijev készen áll, ha Oroszország is beleegyezik a feltételekbe. Moszkva eddig ezt elutasította.
Starmer és Trump megállapodott abban, hogy továbbra is „kollektív nyomást gyakorolnak” Putyinra
Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök vasárnapi telefonbeszélgetésük során megerősítették elkötelezettségüket az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti gazdasági együttműködésről szóló megállapodás előmozdítása mellett, és megállapodtak abban, hogy az elkövetkező napokban az erőfeszítések fokozott ütemben folytatódnak.
Ukrajnával kapcsolatban Starmer tájékoztatta Trumpot az Készségesek Koalíciójának közelmúltbeli franciaországi találkozójáról, és a megbeszéléseket eredményesnek minősítette. Mint ismeretes, csütörtökön 31 ország vezetői gyűltek össze Párizsban, hogy összehangolják az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, és felvázolják az igazságos és tartós béke felé vezető lépéseket.
Starmer és Trump hangsúlyozták továbbá a Vlagyimir Putyin orosz elnökre gyakorolt „kollektív nyomás” fenntartásának fontosságát.
A bejelentés Trumpnak az NBC-vel folytatott telefonbeszélgetését követte, amelyben azt mondta, hogy „ki van akadva és nagyon dühös” amiatt, hogy Putyin folyamatosan Volodimir Zelenszkij elnökre összpontosít.
Trump bírálta Putyin legutóbbi követelését, miszerint Zelenszkij leváltására átmeneti kormányt kellene létrehozni, mondván, hogy az ilyen megjegyzések „nem megfelelőek”.
Trump arra is figyelmeztetett, hogy vámokat vet ki az orosz olajra, ha úgy véli, hogy Moszkva akadályozza a békemegállapodás felé való haladást.
„Ha Oroszország és én nem tudunk megegyezni az ukrajnai vérontás megállításáról, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája – ami lehet, hogy nem az –, de ha úgy gondolom, hogy Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni az olajra, az Oroszországból származó összes olajra” – mondta Trump az NBC Newsnak.„Ez azt jelentené, hogy ha Oroszországból vásárolsz olajat, akkor nem tudsz üzletet kötni az Egyesült Államokban. Minden olajra 25 százalékos vámot vetnénk ki, 25-50 százalékpontos vámot minden olajra.”
A bírálatok ellenére Trump megjegyezte, hogy „nagyon jó kapcsolatot” ápol Putyinnal, és hozzátette: „a harag gyorsan eloszlik... ha helyesen cselekszik”. Azt is elmondta, hogy a közeljövőben újra beszélni kíván az orosz vezetővel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!