Kemény kéz. Trump egyértelművé tette: elfogadhatatlan Nemzetközi Büntetőbíróság ítélkezési gyakorlata
Fotó: X/President Donald J. Trump
A Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) szankciókkal sújtó rendeletet írt alá Donald Trump amerikai elnök, amelyben „az Amerikát és közeli szövetségesünket, Izraelt célzó törvénytelen és alaptalan intézkedésekkel” vádolja sz intézményt.
2025. február 07., 10:012025. február 07., 10:01
A Trump által aláírt intézkedés pénzügyi és vízumkorlátozásokat vezet be azokkal a személyekkel és családtagjaikkal szemben, akik segítséget nyújtanak az ICC amerikai állampolgárok vagy szövetségesek elleni nyomozásokban.
Trump Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Washingtoni látogatásának idején írta alá az intézkedést.
Az ICC elfogatóparancsot adott ki a Hamász egyik parancsnoka ellen is.
A Fehér Ház csütörtökön előterjesztett feljegyzése azzal vádolta a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy „szégyenletes erkölcsi egyenlőséget” teremtett a Hamász és Izrael között azzal, hogy az elfogatóparancsokat egyszerre adta ki.
Trump végrehajtási rendelete szerint
„Ez a rosszindulatú magatartás viszont azzal fenyeget, hogy sérti az Egyesült Államok szuverenitását, és aláássa az Egyesült Államok kormányának és szövetségeseinknek, köztük Izraelnek a kritikus nemzetbiztonsági és külpolitikai munkáját” – áll a rendeletben.
Az Egyesült Államok nem tagja az ICC-nek, és többször elutasította, hogy a testület bármilyen joghatóságot gyakoroljon amerikai tisztségviselők vagy állampolgárok felett.
Első hivatali idejében Trump szankciókat vetett ki az ICC tisztségviselőivel szemben, akik azt vizsgálták, hogy az amerikai erők követtek-e el háborús bűnöket Afganisztánban. Ezeket a szankciókat Joe Biden elnök kormánya feloldotta.
A múlt hónapban az amerikai képviselőház megszavazta az ICC szankcionálását, de a törvényjavaslat megfeneklett a szenátusban.
Több mint 120 ország tagja a bíróságnak, köztük számos európai ország, de sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja.
Az ICC egy végső fokon eljáró bíróság, amely csak akkor avatkozik be, ha a nemzeti hatóságok nem tudnak vagy nem akarnak büntetőeljárást indítani.
Utolsó hivatali heteiben Biden elnök is bírálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Netanjahu elleni elfogatóparancsát, „felháborítónak” nevezve a lépést, és azt mondta, hogy Izrael és a Hamász között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
Trump azt követően írta alá legutóbbi rendeletét, hogy kedden az izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az Egyesült Államok tervbe vette Gáza „elfoglalását”, a palesztin lakosság letelepítését és a terület „Közel-Kelet Riviérájává” való átalakítását.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter arra utasította az izraeli hadsereget (IDF), hogy készítsen tervet a gázai palesztinok önkéntes távozására – jelentette be csütörtökön a védelmi minisztérium szóvivője.
Miután az arab vezetők és az ENSZ elítélte az elképzelést, az amerikai elnök csütörtökön a Truth Social közösségi médiaplatformon újra kifejtette azt.
– írta Trump, utalva az Izrael és a Hamász közötti, jelenleg tűzszünet által megszakított álló háborúra.
Megismételte, hogy a terv a palesztinok áttelepítésével járna, és hogy nem vetnének be amerikai katonákat.
A posztjából nem derült ki egyértelműen, hogy a palesztin terület kétmillió lakosának megengednék-e a visszatérést, így a tisztségviselők magyarázkodniuk kellett.
Az Egyesült Államok „átveszi” a Gázai övezetet – esetleg amerikai csapatok segítségével –, míg az ott élő palesztinoknak el kell hagyniuk azt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden.
Az izraeli miniszterelnök egy arany csipogót is átadott Trumpnak.
Az ajándék utalás volt Izrael tavaly szeptemberi, a Hezbollah elleni halálos műveletére, amelyet felrobbantott kommunikációs eszközökkel hajtottak végre.
A támadásokban libanoni tisztségviselők szerint tucatnyian haltak meg és ezrek sebesültek meg, köztük civilek is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!