Fotó: Facebook/Fehér Ház
Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt a Fehér Házban az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.
2025. augusztus 20., 08:302025. augusztus 20., 08:30
Trump elnök a Fox News hírtelevízió reggeli műsorának adott, csaknem félórás interjújában megerősítette, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti kétoldalú találkozó előkészítésén dolgoznak. Elmondta, hogy
ha a közvetlen orosz–ukrán csúcstalálkozó a tervek szerint alakul, akkor egy következő találkozó már háromoldalú lesz az ő részvételével, és azon az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodás véglegesítése lehet napirenden.
Az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal kapcsolatban azt mondta: amerikai katonák ukrajnai jelenléte nem jön szóba, de az Egyesült Államok eszközökkel, elsősorban légi eszközökkel segítene az európaiaknak.
„Ukrajna nem lesz a NATO tagja, de az európai országok készen állnak biztonsági garanciák megadására, néhányuk pedig, mint az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország, arra is készek, hogy katonákat küldjenek” – mondta.
Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.
Az elnök kifejtette, hogy a békefenntartásra vonatkozó orosz beleegyezés megszerezhető, de érthetőnek mondta azt az orosz igényt, hogy a NATO mint ellenfél ne legyen ott közvetlenül Oroszország határánál.
– fogalmazott Trump, és megjegyezte, hogy szerinte Putyin szándékait illetően „néhány héten belül” világos lesz a kép.
Elismerte: elképzelhető, hogy az orosz elnök egyáltalán nem akar megállapodni, azzal viszont szerinte „nagyon nehéz helyzetbe” sodorja magát. Hozzátette, hogy Zelenszkij részéről is szükség lesz rugalmasságra.
Donald Trump szerint a háborút gyorsan le kell zárni, mert „hetente 5-7 ezer ember” veszti életét a harcokban. A hétfői fehér házi amerikai–ukrán-európai csúcstalálkozón történtek részleteit feltárva elmondta:
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
A Putyinnal folytatott hétfői telefonbeszélgetéséről pedig azt mondta: az moszkvai idő szerint éjjel egy órakor történt, az ukrán államfővel és európai vezetőkkel tartott megbeszélései vége felé.
Az amerikai elnök még hétfőn a közösségi oldalán megjelent egyik bejegyzésében azt írta, hogy az ukrajnai békét célzó, közvetítő tárgyalásokat amerikai részről Marco Rubio külügyminiszter, valamint Steve Witkoff elnöki különmegbízott vezeti.
Keddi jelentések szerint Putyin azt javasolta Trumpnak, hogy Zelenszkij utazzon Moszkvába tárgyalásokra, amit Ukrajna valószínűleg soha nem fogad el.
A javaslat lehetett Oroszország módszere arra, hogy a Kijev által el nem fogadható helyszín révén húzza tovább az időt.
A csoport keddi virtuális ülése után a Downing Street szóvivője kijelentette, hogy a csoport a következő napokban találkozik amerikai kollégáival, hogy „tovább erősítse a szilárd biztonsági garanciák nyújtására irányuló terveket”.
Emmanuel Macron francia elnök „ragadozónak és a küszöbünkön álló ogrének” nevezte Putyint, és „a legnagyobb kétségét” fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az orosz elnök hajlandó lenne a béke érdekében dolgozni.
Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.
Alexander Stubb finn elnök szerint Putyin „ritkán megbízható”, és szkeptikus a Zelenszkijjel való találkozó megvalósulását illetően.
A brit hadsereg parancsnoka, Tony Radakin admirális Washingtonba utazik, hogy megbeszéléseket folytasson egy biztosító erő Ukrajnába telepítéséről, míg a NATO katonai vezetői várhatóan szerdán tartanak virtuális találkozót.
Közben a Bloomberg szerint az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák csomagja már ezen a héten végleges formát ölthet, miután az európai vezetők gyorsan léptek, miután Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy támogatja a tervet.
A kezdeményezés európai csapatok bevetését irányozza elő egy esetleges békeegyezmény részeként, hogy elrettentsék Oroszországot a további agressziótól, amelyről hétfőn tárgyaltak a Fehér Házban tartott csúcstalálkozón.
A következő napon az európai tisztviselők közötti tárgyalások középpontjában az a javaslat állt, hogy
– közölték a Bloomberggel a kérdéssel tisztában lévő források.
A megbeszélések kiterjedtek a csapatok létszámára és elhelyezésére is, bár az Egyesült Államok részvétele a garanciákban továbbra is bizonytalan.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára hangsúlyozta, hogy Trump megértette, hogy a garanciák „kritikus fontosságúak a tartós béke biztosításához”.
Míg a vezetők áttörésként üdvözölték a Fehér Házban tartott találkozót, a tisztségviselők elismerték, hogy
A Kreml elutasította a NATO-csapatok ukrajnai bevetésének lehetőségét, még akkor is, ha az európai szövetségesek egy szélesebb körű tervet fontolgatnak, amely ötvözné a kiképzést, az erősítést és egy többnemzetiségű biztosító erő bevetését az amerikai hírszerzés támogatásával, a határőrizetben való közreműködéssel és a légvédelemhez való hozzájárulás lehetősőgével.
Trump Orbánt is felhívta az értesülések szerint
Donald Trump amerikai elnök kedden felhívta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, miután Washingtonban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel.
A Bloomberg által idézett források szerint az európai vezetők arra sürgették Trumpot, hogy gyakoroljon nyomást Orbánra, hogy az hagyjon fel az Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásaival szembeni ellenállásával. Kijev az EU-tagságot egy szélesebb körű biztonsági garanciacsomag részeként szorgalmazza, amelynek célja, hogy visszatartsa Oroszországot további agressziótól, ha fegyverszünet jön létre.
A telefonhívás során Magyarország állítólag érdeklődést mutatott az orosz elnök, Vlagyimir Putyin és Zelenszkij közötti következő tárgyalási forduló megrendezése iránt – közölte a Bloomberg. Trump később bejelentette, hogy csúcstalálkozót szervez a két vezető között, amelyet egy háromoldalú találkozó követ, amelyen ő is részt vesz. Az időpont és a helyszín még nem dőlt el.
A Reuters egy amerikai kormányzati forrásra hivatkozva kedden írt arról, hogy Magyarország lehet a helyszíne a 2019 óta első Zelenszkij–Putyin-tárgyalásoknak. Friedrich Merz német kancellár ugyanazon a napon hozzátette, hogy a két vezető két héten belül találkozhat, és elmondta, hogy az áttörés akkor következett be, amikor Trump a washingtoni tárgyalások szünetében felhívta Putyint.
Orbán nem erősítette meg a Trumppal folytatott telefonbeszélgetést, a Fehér Ház pedig nem volt hajlandó elárulni, hogy fontolgatják-e Budapestet a csúcstalálkozó helyszínéül. Kedden a magyar miniszterelnök a Facebookon közzétette, hogy Ukrajna EU-tagságának biztonsági garanciákhoz kötése „felesleges és veszélyes”.
Costa: egyre nagyobb lendületet kap az Ukrajnának adandó biztonsági garanciák kialakítása
Üdvözöljük, hogy három és fél évi háború után a diplomáciai aktivitás felgyorsult, és egyre nagyobb lendületet kap a biztonsági garanciák kialakítása Ukrajna számára – jelentette ki kedden az Európai Tanács elnöke, miután online tanácskozást tartottak az uniós tagállamok vezetői, hogy megvitassák az előző napi washingtoni tárgyalásokat.
António Costa szerint eljött az idő, hogy felgyorsítsák a gyakorlati munkát, és létrehozzanak Ukrajna számára a NATO 5. cikkelyéhez hasonló biztonsági garanciát az Egyesült Államok folyamatos részvételével. „Az ukrán fegyveres erők lesznek az első védelmi vonal, ezért fokoznunk kell katonai támogatásukat. Az Európai Unió már most is a legnagyobb katonai és gazdasági támogató, és vizsgáljuk, hogy miként tudunk még többet nyújtani” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: Ukrajna és Európa biztonsága forog kockán, és az európai vezetők továbbra is egységesek Ukrajna támogatásában és egy igazságos és tartós béke elérése érdekében.
Felhívta a figyelmet: első lépésként Oroszországnak azonnal le kell állítania támadásait. „Legfőbb prioritásunk az öldöklés megállítása. Hogy tűzszünetnek vagy fegyverszünetnek nevezzük, másodlagos. A lényeg, hogy fenntartsuk a nyomást szankciókkal, ha Oroszország nem hajlandó lépni. Erősebb, következetes nyomásra van szükség, mint valaha” – hangsúlyozta.
Costa szerint Ukrajna jövője nemcsak a biztonsági garanciákról és egy esetleges békemegállapodásról szól, hanem az EU-hoz történő csatlakozásának folyamatáról is, ezért haladni kell a bővítési úton.
Mint mondta, új helyzettel és valósággal áll szemben az EU, amelyben szoros együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal. „Az, hogy az USA elkötelezte magát a biztonsági garanciákban való részvétel mellett az európaiakkal és más hasonló gondolkodású országokkal közösen, nagyon fontos és üdvözlendő lépés” – tette hozzá.
„Az EU is elvégzi a maga részét. Nem titkolom, hogy nehéz út áll előttünk, de biztató volt továbbra is látni azt az egységet és elszántságot a tanácskozáson, amelyre a háború kezdete óta folyamatosan támaszkodhatunk. Kiálltunk Ukrajna mellett, amikor Oroszország megindította brutális agresszióját. Kiállunk mellettük a békefolyamat során, és mellettük leszünk az EU-csatlakozási folyamat teljes ideje alatt” – zárta nyilatkozatát António Costa.
Kaja Kallas kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselő az X-en közzétett keddi bejegyzésében azt írta: „Érezhető volt az egység az uniós vezetők között a keddi virtuális csúcstalálkozón”.
Hangsúlyozta: mindenki elkötelezett egy olyan tartós béke mellett, amely Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit védi.
Bejelentette, hogy az EU továbbra is Oroszország hadigépezetét fogja célba venni, a Moszkva elleni következő szankciós csomag pedig várhatóan a jövő hónapra elkészül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarság ügye kiemelt jelentőségű a magyar kormány számára annak ellenére, hogy nincs a nemzetpolitikának külön államtitkára.
Az eddigi adatok szerint legkevesebb három ember meghalt, több mint tízen pedig megsebesültek az éjszakai orosz légicsapások következtében Odesszában és Herszonban.
Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!