Fotó: Fehér Ház/Andrea Hanks
Donald Trump amerikai elnök az Emmanuel Macron francia államfővel tartott közös sajtóértekezleten a többi között azt hangsúlyozta, hogy szeretne kivonulni Szíriából, míg a francia politikus egy új iráni atomalku közös kidolgozása mellett foglalt állást.
2018. április 25., 11:532018. április 25., 11:53
A mintegy egyórás washingtoni nemzetközi sajtóértekezleten a két politikus elsősorban az iráni atomszerződés jövőjéről, a szíriai helyzetről, az amerikai védővámok okozta kereskedelmi vitáról beszélt, illetve Donald Trump kitért Észak-Koreára és az észak-koreai vezetővel tartandó csúcstalálkozójára is.
Az amerikai elnök az Egyesült Államok „legrégebbi és legjobb szövetségesének” nevezte Franciaországot, valamint leszögezte:
Emmanuel Macron ezt meg is erősítette ezt, amikor így fogalmazott: „nem titok”, hogy ő és Trump másként ítélik meg az Iránnal kötött többhatalmi megállapodást. De – és ezt elemzők új fejleményként értékelték – leszögezte, hogy „szeretnénk kidolgozni egy új megállapodást Iránnal”.
Macron kifejtette, hogy ő – mint fogalmazott – már hónapok óta ismételgeti, hogy az Iránnal kötött megállapodás ugyan „nem elégséges”, de legalább 2025-ig lehetővé tett némi ellenőrzést az iráni atomprogram fölött.
– jelentette be.
Donald Trump a sajtóértekezleten is megismételte azt, amit már többször – és a nap folyamán is – mondott: az atomalku „nevetséges és katasztrofális”, amelyet „soha nem is lett volna szabad megkötni”. Az elnök megismételte, hogy a közel-keleti fejlemények hátterében – szerinte – mindenütt felsejlik Irán tevékenysége.
Az amerikai elnök Franciaországot „kulcsfontosságú partnernek” nevezte az Észak-Koreára kifejtett nemzetközi nyomásgyakorlásban is. „Az Egyesült Államok és Franciaország együttműködik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásában, s mi hálásak vagyunk Franciaországnak azért a kulcsfontosságú szerepért, amelyet az Észak-Koreára kifejtett nyomásgyakorlásban játszott” – fogalmazott Trump.
Elmondta: a jövendő megbékélés, harmónia, a Koreai-félsziget és lényegében az egész világ biztonsága érdekében rövidesen találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Fontosnak tartotta aláhúzni, hogy
Mint fogalmazott: „a békére törekvés közepette nem fogjuk ismét elkövetni a korábbi amerikai kormányzatok hibáit. Folytatjuk a maximális nyomásgyakorlást”. Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „nyitott és tisztességes” tárgyalásokra számít az észak-koreai vezetővel.
Szíriáról szólva az amerikai elnök elmondta: személy szerint ugyan minél előbb „szeretne kijönni Szíriából”, hazahozni az amerikai katonákat, akik szerinte „nagyszerű munkát végeztek”, de egyetértett Emmanuel Macronnal abban, hogy kivonulással „nem akarunk teret adni Iránnak a Földközi-tenger medencéjében”.
A sajtóértekezlet végén Donald Trump azon meggyőződésének adott hangot, hogy az Egyesült Államok „zavarba ejtően sokat” költött a Közel-Keleten, miközben otthon, vagyis az Egyesült Államok határain belül kellett volna inkább hidak, utak, alagutak, iskolák építésére költeni.
– fogalmazott.
A sajtóértekezlet előtt Donald Trump és Emmanuel Macron mintegy egy órán keresztül tárgyalt egymással a Fehér Házban. Az iráni atonalku és a szíriai helyzet mellett megtárgyalták az acél-, és alumíniumtermékekre kivetett amerikai védővámok miatti kereskedelmi konfliktust is. Trump a vitát „komplikáltnak” nevezte, mivel Franciaország az Európai Unió tagja, és az Unió szerinte elfogadhatatlan kereskedelmi korlátokat állított. Kifejtette, hogy szívesebben tárgyalja meg a kereskedelmi kérdéseket kétoldalú megbeszéléseken, közvetlenül Franciaországgal.
Szóba került a Kínával folytatott kereskedelmi vita is, ennek megoldására az amerikai elnök „jó esélyt” látott, és bejelentette, hogy Steve Mnuchin pénzügyminiszter néhány napon belül Kínába utazik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!