Nehéz ügy. Trump szerint Zelenszkij kész átengedni a Krímet az oroszoknak
Fotó: X / Catholic Sat
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy szerinte ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij hajlandó egy békemegállapodás részeként átadni a Krímet Oroszországnak – annak ellenére, hogy Kijev korábban elutasított minden ilyen javaslatot.
2025. április 28., 08:302025. április 28., 08:30
Arra a kérdésre, hogy szerinte az ukrán elnök kész-e átengedni az Oroszország által 2014-ben jogellenesen annektált déli félsziget feletti ellenőrzést, Trump így válaszolt: „Azt hiszem, igen”.
A megjegyzéseket azután tette újságíróknak, hogy visszatért a Vatikánból, ahol Ferenc pápa temetése előtt rövid megbeszélést folytatott Zelenszkijjel.
Trump azt mondta, hogy a találkozó „jól sikerült”, és hogy a Krímről „nagyon röviden” beszéltek.
Azt is mondta, hogy Zelenszkij most „nyugodtabbnak” tűnik, amivel a két elnök februári, a Fehér Házban történt, nyilvános összecsapására utalhatott.
Sem Zelenszkij, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök nem reagált nyilvánosan Trump legutóbbi megjegyzéseire.
Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetése előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban.
Korábban vasárnap
Az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy Kijevnek „nem kellene olyan messzire mennie, mint az amerikai elnök legutóbbi javaslata”, amely szerinte „kapitulációt” jelentene.
A német miniszter szerint Ukrajna tisztában van azzal, hogy a tűzszünet biztosításához esetleg területeket kell átadnia.
„De biztosan nem fognak olyan messzire menni – vagy nem kellene olyan messzire menniük –, mint az amerikai elnök legutóbbi javaslata.
– mondta Pistorius.
Trump a múlt héten azt mondta, hogy „a megállapodás főbb pontjainak többségével egyetértettek”. A jelentések szerint Ukrajnát arra kérhetik, hogy adja át az Oroszország által elkobzott területek nagy részét, köztük a Krímet.
Pénteken a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy olyan javaslatokat látott az Egyesült Államoktól,
A Reuters szerint Európától és Ukrajnától is láttak ellenjavaslatokat, amelyek szerint a felek csak a tűzszünet életbe lépése után tárgyalnak arról, hogy mi történik a megszállt ukrán területekkel.
Az amerikai terv azt is kizárja, hogy Ukrajna a NATO katonai szövetség tagja legyen, és rögzíti, hogy a brit-francia vezetésű „készségesek koalíciója” nyújt biztonsági garanciát, amint a tűzszünet az USA részvétele nélkül is életbe lép.
Eközben az európaiak azt szeretnék, ha az USA „szilárd” garanciákat nyújtana, egy olyan erős NATO-féle kötelezettségvállalás formájában, amely szerint támadás esetén Ukrajna segítségére siet.
Közben
„Az oroszok sokat beszélnek arról, hogy állítólag készek elfogadni az amerikai javaslatokat” – mondta Zelenszkij, és megjegyezte, hogy Moszkva semmi jelét nem mutatta annak, hogy készülne a tűzszünetre, és újraindította a támadásokat a frontvonalon.
„És minden nap, amikor ilyen harcok folynak a fronton, teljesen egyértelműen bizonyítja, hogy Oroszország valóban megpróbálja becsapni a világot – Amerikát és másokat – és tovább húzni ezt a háborút” – mondta.
Ukrajna több mint egy hónappal ezelőtt beleegyezett egy 30 napos teljes tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatba – mondta Zelenszkij.
Kijev a polgári infrastruktúra elleni támadások ideiglenes leállítását is javasolta. Oroszország elutasított minden tűzszüneti felhívást, és helyette rakétákkal, drónokkal és légi bombákkal válaszolt.
Ezek túlnyomó többsége egyszerű városokra, polgári célpontokra irányult” – mondta Zelenszkij.
Az elnök az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására szólított fel, hogy kikényszerítsék a támadások beszüntetését.
Eközben
Az NBC amerikai televízió Meet the Press című műsorának nyilatkozva a külügyminiszter a Donald Trump elnök vezette adminisztráció első közel 100 napjának egyik eredményeként említette meg, hogy a háborúban szemben álló felekkel tárgyalások zajlanak. Kifejtette, hogy a tűzszünetről és békéről szóló folyamatban az utolsó lépések a legnehezebbek, de hangsúlyozta, hogy ezeknek hamarosan meg kell történniük.
A következő hetet kulcsfontosságúnak nevezte, és
Ugyanakkor az Egyesült Államok komoly felelősségének nevezte, hogy mindkét oldallal képes a párbeszédre, és hangsúlyozta, hogy Washington nem akar felállni a tárgyalóasztaltól, ha lát lehetőséget eredményre.
Rubio az orosz és az ukrán fél realista megközelítését sürgette a békét célzó rendezési folyamatban, úgy vélve, hogy mindkét oldalnak adnia kell valamit annak érdekében, hogy kapjon is. Megjegyezte:
Michael Waltz, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szintén vasárnap Donald Trump elnök elkötelezettségét hangoztatta az ukrajnai béke megteremtése iránt.
Az elnöki hivatal vezető tisztségviselője a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban elmondta, hogy a tűzszünet és végleges béke megteremtésének kérdéseiről egyeztetett Donald Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Rómában szombaton, ahol mindketten Ferenc pápa búcsúztatási szertartásán vettek részt.
Michael Waltz ugyanakkor megismételte, hogy
Hozzátette, hogy az amerikai elnök annak érdekében, hogy a tárgyalóasztal mellé ültesse a háborúban álló feleket, a „jutalmazás és büntetés” stratégiáját alkalmazza, amelynek része, hogy kilátásba helyezett Oroszország elleni további szankciókat, amelyek érinthetik az orosz bankágazatot, valamint a kőolaj- és földgázszektort.
A nemzetbiztonsági tanácsadó az interjúban meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejön az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodás, és közölte, hogy a bányászatra vonatkozó partnerségi egyezmény véglegesítésén a hétvégén is dolgoztak a két ország képviselői.
Észak-Korea megerősítette: katonákat küldött Ukrajnába
Észak-Korea most először erősítette meg, hogy csapatokat küldött az Ukrajna elleni oroszországi harcba.
A KCNA állami hírügynökség jelentése szerint a phenjani hadsereg azt állította, hogy katonái segítettek az orosz erőknek „teljesen felszabadítani” a kurszki határvidéket a Kim Dzsong Un vezető által adott parancs szerint.
Mindez alig néhány nappal azután történt, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök méltatta az észak-koreai csapatok „hősiességét” az orosz ellentámadás során, és ez volt az első alkalom, hogy Moszkva nyilvánosan elismerte részvételüket.
Azt is állította, hogy Moszkva visszaszerezte az ország nyugati Kurszk régiójának teljes ellenőrzését – ezt Ukrajna tagadja.
A dél-koreai és a nyugati hírszerzés már régóta jelezte, hogy Phenjan tavaly több ezer katonát küldött Kurszkba.
A csapatok telepítéséről szóló döntés összhangban volt a Phenjan és Moszkva közötti kölcsönös védelmi szerződéssel – közölte a KCNA.
„Ők, akik az igazságért harcoltak, mind hősök és a haza becsületének képviselői” – mondta Kim a KCNA szerint.
Észak-Korea és Oroszország megmutatták „szövetségüket és testvériségüket” Kurszkban, hozzátéve, hogy a „vérrel bizonyított barátság” nagyban hozzájárul a kapcsolat „minden tekintetben” történő bővítéséhez.
A KCNA nem közölte, hogy mi lesz az észak-koreai csapatokkal, miután kurszki küldetésük véget ért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!