
Radikális megoldás. A Netanjahuval folytatott találkozó után Trump arról beszélt: országa átveszi az irányítást a Gázai övezetben
Fotó: X/President Donald J. trump
Az Egyesült Államok „átveszi” a Gázai övezetet – esetleg amerikai csapatok segítségével –, míg az ott élő palesztinoknak el kell hagyniuk azt – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök kedden.
2025. február 05., 08:512025. február 05., 08:51
Ez olyan „megdöbbentő” javaslat, amely drámaian átrendezné a Közel-Keletet, és a több mint egymilliós lakosságot további kitelepítésnek tenné ki – értékelt a CNN.
„Az Egyesült Államok átveszi a Gázai övezetet, és mi is jó munkát fogunk végezni vele” – mondta Trump izraeli kollégájával, Benjamin Netanjahuval közös sajtótájékoztatóján, később pedig a területre vonatkozó elképzelését új „Riviéraként” jellemezte.
– mondta.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e amerikai csapatokat küldeni a gázai biztonsági vákuum betöltésére, Trump nem zárta ki ennek lehetőségét.
„Ami Gázát illeti, megtesszük, ami szükséges. Ha szükséges, akkor megtesszük. Átvesszük azt a részt, hogy fejleszthessük” – mondta.
Trump kijelentése figyelemre méltó egy hivatalban lévő amerikai elnöktől, különösen egy olyan elnöktől, aki az Egyesült Államokban azáltal emelkedett politikai hatalomra, hogy bírálta Amerika leghosszabb közel-keleti háborúit, és ígéretet tett arra, hogy az amerikai befektetéseket visszaadja polgárainak. A bejelentés számos kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy Trump földszerzése hogyan folytatódna, milyen jogi jogosítványai lennének, és ki fizetné ki az erőfeszítést – jegyezte meg a CNN.
– mondta Trump újságíróknak a Fehér Ház keleti termében.
Később azt mondta: „Ezt a döntést nem könnyelműen hoztuk meg. Mindenki, akivel beszéltem, imádja az ötletet, hogy az Egyesült Államok birtokolja azt a földdarabot, fejleszti és munkahelyek ezreit teremti meg valami csodálatos dologgal”.
A térségben sokan lesznek, akik ellenzik Trump tervét, annak ellenére, hogy állítása szerint minden tárgyalópartnere szereti azt. Egyiptom és Jordánia máris elutasította további palesztin menekültek befogadásának gondolatát, óvakodva a destabilizációtól, és attól tartva, hogy soha nem engedik őket haza.
Trump azt sugallta, hogy pontosan ezt képzeli el: egy olyan jövőt Gázában, amely nagyrészt nem érinti a palesztinokat.
– mondta Trump a nap folyamán korábban az Ovális Irodában.
„Hallottam, hogy Gáza nagyon szerencsétlen volt számukra. Pokolian élnek. Úgy élnek, mintha a pokolban élnének. Gáza nem olyan hely, ahol az embereknek élniük kellene, és az egyetlen ok, amiért vissza akarnak menni, és ezt erősen hiszem, az az, hogy nincs más választásuk” – mutatott rá.
Később hozzátette, hogy palesztinok is lehetnek azok között, akik visszatérnek Gázába, de világosan leszögezte, hogy nem képzeli el az övezetet állandó otthonként számukra.
„A palesztinok is. Palesztinok fognak ott élni. Sokan fognak ott élni” – mondta.
Ezek a megjegyzések azt követően hangzottak el, hogy a nap folyamán korábban azt javasolta, hogy a gázaiak költözzenek egy vagy több közel-keleti ország által biztosított új helyre.
„Úgy értem, azért vannak ott, mert nincs más választásuk. Mijük van? Jelenleg egy nagy romhalmaz” – mondta Trump néhány perccel azelőtt, hogy Netanjahut fogadta volna az Ovális Irodában folytatott megbeszélésre.
Trump javaslata, hogy a gázaiak végleg hagyják el az övezetet, olyan provokatív álláspontot jelent, amely megkedvelteti őt Izrael legkonzervatívabb politikusai körében, de általában véve nem érdekli Izrael szomszédait, akik kijelentették, hogy
Kedden Trump először humanitárius kérdésként fogalmazta meg az ügyet, mondván, lehetetlen elhinni, hogy bárki is a háború sújtotta területen akarna maradni.
„Miért akarnának visszatérni? Az a hely maga volt a pokol” – mondta Trump, figyelmen kívül hagyva egy riporter megjegyzését: „Mert ez az otthonuk”.
Gáza helyett azt javasolta, hogy a palesztinoknak egy „jó, friss, gyönyörű földdarabot” biztosítsanak, ahol élhetnek.
A belpolitikai szempontból nyomás alatt álló izraeli vezető azért volt Washingtonban, hogy kiderítse, pontosan hogyan vélekedik Trump a gázai tűzszünet következő szakaszával kapcsolatban.
Két arab tisztségviselő értetlenségének, aggodalmának és pesszimizmusának adott hangot közvetlenül Trump váratlan megjegyzései után.
„Durva, nyers, nehezen felfogható és megemészthető” volt – mondta az egyik tisztségviselő, hozzátéve, hogy „tisztázásra és a további fejlemények ismeretére van szükségük ahhoz, hogy megértsék”.
„A valóság továbbra is az, hogy Gázában 1,8 millió ember ellenállna egy ilyen kezdeményezésnek, és megtagadná a távozást” – mondta a diplomata. „Szaúd-Arábia ilyen körülmények között nem valószínű, hogy a békére törekszik, és más nemzetek is átgondolhatják az Ábrahámi Megállapodásokhoz fűződő kötelezettségvállalásaikat” – tette hozzá.
Az amerikai elnök kijelentése, amely szerint amerikai területként tart igényt Gázára, vélhetően a Hamász számára sem jelent ösztönzést arra, hogy azonnal visszatérjen a tárgyalóasztalhoz.
A Hamász egyik tisztségviselője, Szami Abu Zuhri szerdán azt mondta, hogy Donald Trump kijelentései a Gázai övezet átvételéről „nevetségesek” és „abszurdak”, és destabilizálhatják a Közel-Keletet.
„Trump megjegyzései arról, hogy Gáza ellenőrzését kívánja gyakorolni, nevetségesek és abszurdak, és minden ilyen jellegű elképzelés alkalmas arra, hogy lángra lobbantja a régiót” – mondta Abu Zuhri a Reutersnek.
„Szeretnénk az összes túszt visszaszerezni, és ha nem sikerül, az csak némileg erőszakosabbá tesz bennünket” – mondta.
Trump magáénak vallotta a hivatalba lépése előtti napokban megkötött megállapodást, amelynek értelmében a túszokért cserébe tűzszüneti megállapodás jött létre, és még a távozó Biden-kormányzat tisztségviselői is elismerték, hogy Trump közelgő érkezése segített nyomást gyakorolni Izraelre és a Hamászra.
Netanjahu dicsérte Trump erőfeszítéseit.
„Úgy gondolom, hogy Trump elnök nagy erőt és erőteljes vezető szerepet vállalt ebben az erőfeszítésben” – mondta Netanjahu az Ovális Irodában.
De minden ösztönzése ellenére, hogy a megállapodást aláírják,
„Meglátjuk, mi történik. Nagyon bonyolult emberekkel van dolgunk, de az alku abszolút létrejöhet” – mondta.
Az azonban egyáltalán nem egyértelmű, hogy a keddi megjegyzései hasznosak lesznek.
A szaúdi külügyminisztérium Trump megjegyzéseit követő X-en kiadott közleményében megismételte régóta hangoztatott álláspontját, miszerint nem kötelezi el magát az Izraellel való kapcsolatok normalizálása mellett a palesztin állam megteremtésének garanciái nélkül.
„Szaúd-Arábia folytatja fáradhatatlan erőfeszítéseit egy független palesztin állam létrehozására, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem, és enélkül nem fog diplomáciai kapcsolatokat létesíteni Izraellel” – áll a közleményben.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
szóljon hozzá!