Továbbra sem jutott közös nevezőre az Akadémia és a magyar kormány a kutatóintézet-hálózatról

„Ezzel, úgy vélem, a kormánynak azt az igényét, hogy az intézethálózat irányítására megfelelő befolyása legyen céljainak és igényeinek érvényesítésére, megvalósítottuk” – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette: a közgyűlés harmadik határozata az irányítótestület összetételében az MTA, a kutatóintézet-hálózat és a kormány egyharmad-egyharmad-egyharmad arányú delegálási jogát rögzítette.

„A negyedik határozat a finanszírozás kapcsán azt rögzítette, hogy az intézményhálózat megfelelő finanszírozás nélkül nem tud működni, tehát alapfinanszírozásra szükség van, legalább a jelenlegi szinten” – mondta Lovász László, hozzátéve: a közgyűlés megbízta az elnökség vezetőit azzal, hogy folytassanak további tárgyalásokat az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM). A közgyűlés elfogadott egy határozatot arról is, amelyben a tagok azt fejezték ki, hogy nem tartják elfogadhatónak a „kényszerítésnek azokat a módszereit, amelyekkel a minisztérium élt”.

Palkovics László a közgyűlés által hozott határozatokat úgy értékelte: a kormány álláspontja nem változott, továbbra is az MTA-n kívül képzelik el az intézethálózat működését, így a hétfői közgyűlésen hozott döntések nagy része ennek nem felel meg, de az átalakítás részleteiről továbbra is tárgyalni fognak. Kijelentette: a kormány szándéka az, hogy a finanszírozás mértékét jelentősen emelje, de nem abban a formában, ahogyan az MTA közgyűlése azt elképzeli.

Palkovics László megjegyezte: „nem jutottunk sehova sem”, ezért további tárgyalásokra van szükség, amelyeket már a héten megkezdenek. Beszélt arról is, hogy mindenképpen törvénymódosítást kell kezdeményezni és a tárgyalásoktól függ, hogy ez milyen gyorsan fog megtörténni. A miniszter az MTA ingó és ingatlan vagyona kapcsán feltett kérdésre azt mondta: az akadémia vagyonát semmilyen módon nem érintenék a szervezeti változások, csak a köztestület vagyonának használatáról kellene egyeztetni.