Fotó: NATO.int
A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát, mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi támogatást, több légvédelmi eszközt és lőszert, valamint egy kiképzőközpontot biztosítanak az ukrán pilóták számára – közölte a brüsszeli székhelyű testület szerdán.
2024. január 11., 09:112024. január 11., 09:11
A NATO-Ukrajna Tanács szerdai nagyköveti szintű brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát – olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben.
A közlemény szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát.
– írták.
A NATO közlése szerint a szövetségesek is elítélték az Ukrajna elleni orosz légicsapásokat és a ballisztikus rakéták, valamint drónok telepítését Észak-Koreából és Iránból.
„Egy év leforgása alatt Putyin másodszor is tömeges légicsapásokkal próbálja meg kifárasztani Ukrajnát, de nem fog sikerrel járni. Oroszország kegyetlen kampánya csak erősíti Ukrajna elszántságát” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hozzátette:
Továbbra is kitartunk a bátor ukránok mellett, akik visszavágnak Oroszország agresszív támadásainak.”
Eközben
Erről Zelenszkij szerdán Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását.
„Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket" – mondta.
Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni. Ezzel összefüggésben arra figyelmeztetett, hogy a partnerországok bizonytalankodásai az Ukrajnának nyújtandó segítségek tekintetében az agresszió folytatására ösztönzik Oroszország elnökét. Úgy fogalmazott: Putyin addig nem nyugszik, amíg le nem rombolja Ukrajnát.
– tette hozzá.
Az elnök kitért arra, hogy Ukrajna jelenleg hiányt szenved korszerű légvédelmi rendszerekben. Emlékeztetett arra, hogy Oroszország december utolsó és január első napjaiban polgári infrastrukturális létesítményekre mért mintegy ötszáz csapást rakétákkal és drónokkal. „Ezeknek átlagosan 70 százalékát tudtuk megsemmisíteni. Sajnos, embereket vesztettünk” – mutatott rá. Közölte, hogy Ukrajnában a drónok elleni küzdelemre és saját drónok gyártására összpontosítanak.
Zelenszkij kitért arra, hogy
„Két konkrét dolgot szeretnék kapni: egy védelmi és egy politikai döntést. Ami a védelmet illeti, a lényeg Ukrajna légvédelmének megerősítése. Nagy szükségünk van olyan légvédelmi rendszerekre és rakétákra, amelyek hatékonyak az orosz ballisztikus fegyverekkel szemben” – magyarázta. A politikai döntés tekintetében
A litván elnök szerint az lenne a washingtoni csúcs sikere, ha a vilniusi csúcson született határozatkora építve megtennék a következő lépést. Míg a vilniusi csúcs előtt még voltak kétségek, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak, a csúcs után viszont már az a kérdés vált időszerűvé, hogy pontosan mikor lesz a szövetség tagja” – fejtette ki. Nauseda hozzáfűzte egyúttal, hogy a washingtoni csúcstalálkozó előtt Ukrajnának az éves nemzeti program végrehajtására kell összpontosítania.
Ferenc pápa: A sok más konfliktus miatt „elfelejtett háborúvá” válhat az ukrajnai
Ferenc pápa attól tart, hogy a jelenleg zajló más konfliktusok miatt elterelődik a nemzetközi figyelem az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott, közel két éve tartó háborúról – derül ki abból a levélből, amelyet a pápa az ukrán görögkatolikus egyház vezetőjének írt.
Az ukrán egyház közleménye szerint a katolikus egyházfő aggodalmát fejezte ki, hogy „az egyre tragikusabbá váló nemzetközi helyzetben az ukrajnai háború feledésbe merülhet”.
A pápa Szvjatoszlav Sevcsuk nagyérsek levelére válaszolt, és a közlemény szerint arra is kitért, hogy a civilek és az alapvető polgári infrastruktúra ellen indított támadások „gyalázatosak, elfogadhatatlanok és semmilyen módon nem indokolhatók”.
Egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget, valamint a konfliktusban érintett összes felet, hogy keressenek békés megoldásokat a háború lezárására.
Harkivi szállodába csapódtak orosz rakéták
Két orosz rakéta csapódott be szerda este az északkelet-ukrajnai Harkivban egy szállodába, tizenegy ember, köztük török újságírók sérültek meg – közölte a város polgármestere, Igor Terehov.
Az egyik sérült nagyon súlyos állapotban van.
A polgármester szerint több másik épület, köztük két lakóház, valamint autók is megrongálódtak a támadásban.
Oleg Szinehubov, a Harkivi terület regionális katonai közigazgatásának vezetője szerint a két orosz Sz-300-as rakéta este fél tizenegy körül csapódott be a Kijevszkij kerületben található, 30 civilnek otthont adó szállodába.
A tizenegy sebesült közül kilencet kórházba szállítottak, kettőt pedig a helyszínen elláttak – tette hozzá a Telegramon. Szinehubov jelezte, hogy a legsúlyosabb sérült egy 35 éves férfi. A többi sérült három 31 és 38 év közötti férfi és hét 23 és 71 év közötti nő – tette hozzá.
Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városa ellen az oroszok rendszeresen intéznek légicsapásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Pénteken távozik Keir Starmer brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éléről. Helyét Andy Burnham volt manchesteri polgármester veszi át, akit hétfőn a miniszterelnöknek is kineveznek.
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!