
Kim Dzsongun észak-korai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz a kínai parádén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény – amelyen többek között részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-korai vezető is – hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat, tekintettel az orosz–ukrán háborúról szóló, jelenleg zajló tárgyalásokra.
2025. augusztus 28., 11:012025. augusztus 28., 11:01
Az esemény Hszi Csin-ping kínai vezető számára diplomáciai győzelmet jelent, aki új, Peking által vezetett világrendet szorgalmaz – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett további 26 államfő részvételére számítanak, köztük Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Maszúd Peszeskján iráni elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezésére is.
Utoljára hat éve, 2019-ben járt Pekingben, akkor a diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulóján rendezett eseményen vett részt.
Kína várhatóan legmodernebb fegyvereit vonultatja fel, többek között több száz repülőgépet, harckocsit és drónelhárító rendszert. Most először a hadsereg új erőstruktúráját teljes egészében mutatják be egy díszszemlén. A gondosan megszervezett 70 perces eseményen több tízezer katona vonul majd fel alakzatban a Tienanmen téren, 45 katonai egységet képviselve. Emellett háborús veteránok is részt vesznek a rendezvényen.
A kínai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján Peking – amely Phenjan egyik legszorosabb szövetségese – dicsérte Észak-Koreát a „hagyományos barátság” évtizedeiért, és kijelentette, hogy továbbra is együtt fognak működni a „regionális béke és stabilitás” érdekében.
Kim Dzsongun jelenléte előrelépést jelent a 2015-ös Győzelem Napja parádéhoz képest, amikor Phenjan csak egyik magas rangú tisztségviselőjét küldte el.
A váratlan találkozóval egy időben ugyanis Trump éppen Moszkvával próbál egyezségre jutni az ukrajnai háború lezárásáról. Ez lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy jelezze befolyását – még ha korlátozott is – mind Putyinra, mind az észak-koreai vezetőre.

Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Mindez néhány héttel azelőtt történik, hogy a Fehér Ház felvetette, hogy az amerikai elnök nyitott egy találkozóra a kínai elnökkel, ahol többek között a vámmegállapodás véglegesítése is napirenden lenne.
A legtöbb nyugati vezető várhatóan nem vesz részt az idei parádén Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Peking ugyanakkor nem ítélte el Putyin háborúját, sőt az Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolták, hogy támogatja is azt – amit Kína tagad. Észak-Korea ezzel szemben fegyverekkel és katonákkal is hozzájárult az orosz invázióhoz.
Kérdéses, hogy Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong részt vesz-e a parádén.
A júniusban megválasztott I Dzsemjong többször hangsúlyozta, hogy szeretne tárgyalni Kim Dzsongunnal és békés kapcsolatokat kialakítani Észak-Koreával. Hétfőn, amikor Trumppal találkozott az Ovális Irodában, azt kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen közvetítő a koreai-félszigeten. Észak-Korea azonban rendre elutasította déli szomszédja közeledését. Szerdán állami hírügynöksége, a KCNA „konfrontatív őrültnek” nevezte a dél-koreai elnököt.
Az Észak-atlanti Szövetség „gyors előrelépéseket tesz” a keleti szárnyának, többek között Romániának a védelmét szolgáló intézkedések terén az Eastern Sentry program keretében – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
szóljon hozzá!