Kim Dzsongun észak-korai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz a kínai parádén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény – amelyen többek között részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-korai vezető is – hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat, tekintettel az orosz–ukrán háborúról szóló, jelenleg zajló tárgyalásokra.
2025. augusztus 28., 11:012025. augusztus 28., 11:01
Az esemény Hszi Csin-ping kínai vezető számára diplomáciai győzelmet jelent, aki új, Peking által vezetett világrendet szorgalmaz – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett további 26 államfő részvételére számítanak, köztük Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Maszúd Peszeskján iráni elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezésére is.
Utoljára hat éve, 2019-ben járt Pekingben, akkor a diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulóján rendezett eseményen vett részt.
Kína várhatóan legmodernebb fegyvereit vonultatja fel, többek között több száz repülőgépet, harckocsit és drónelhárító rendszert. Most először a hadsereg új erőstruktúráját teljes egészében mutatják be egy díszszemlén. A gondosan megszervezett 70 perces eseményen több tízezer katona vonul majd fel alakzatban a Tienanmen téren, 45 katonai egységet képviselve. Emellett háborús veteránok is részt vesznek a rendezvényen.
A kínai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján Peking – amely Phenjan egyik legszorosabb szövetségese – dicsérte Észak-Koreát a „hagyományos barátság” évtizedeiért, és kijelentette, hogy továbbra is együtt fognak működni a „regionális béke és stabilitás” érdekében.
Kim Dzsongun jelenléte előrelépést jelent a 2015-ös Győzelem Napja parádéhoz képest, amikor Phenjan csak egyik magas rangú tisztségviselőjét küldte el.
A váratlan találkozóval egy időben ugyanis Trump éppen Moszkvával próbál egyezségre jutni az ukrajnai háború lezárásáról. Ez lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy jelezze befolyását – még ha korlátozott is – mind Putyinra, mind az észak-koreai vezetőre.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Mindez néhány héttel azelőtt történik, hogy a Fehér Ház felvetette, hogy az amerikai elnök nyitott egy találkozóra a kínai elnökkel, ahol többek között a vámmegállapodás véglegesítése is napirenden lenne.
A legtöbb nyugati vezető várhatóan nem vesz részt az idei parádén Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Peking ugyanakkor nem ítélte el Putyin háborúját, sőt az Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolták, hogy támogatja is azt – amit Kína tagad. Észak-Korea ezzel szemben fegyverekkel és katonákkal is hozzájárult az orosz invázióhoz.
Kérdéses, hogy Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong részt vesz-e a parádén.
A júniusban megválasztott I Dzsemjong többször hangsúlyozta, hogy szeretne tárgyalni Kim Dzsongunnal és békés kapcsolatokat kialakítani Észak-Koreával. Hétfőn, amikor Trumppal találkozott az Ovális Irodában, azt kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen közvetítő a koreai-félszigeten. Észak-Korea azonban rendre elutasította déli szomszédja közeledését. Szerdán állami hírügynöksége, a KCNA „konfrontatív őrültnek” nevezte a dél-koreai elnököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!