Kim Dzsongun észak-korai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz a kínai parádén
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény – amelyen többek között részt vesz majd Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-korai vezető is – hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat, tekintettel az orosz–ukrán háborúról szóló, jelenleg zajló tárgyalásokra.
2025. augusztus 28., 11:012025. augusztus 28., 11:01
Az esemény Hszi Csin-ping kínai vezető számára diplomáciai győzelmet jelent, aki új, Peking által vezetett világrendet szorgalmaz – írja a hirado.hu a BBC-re hivatkozva. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető mellett további 26 államfő részvételére számítanak, köztük Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök, Maszúd Peszeskján iráni elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök érkezésére is.
Utoljára hat éve, 2019-ben járt Pekingben, akkor a diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulóján rendezett eseményen vett részt.
Kína várhatóan legmodernebb fegyvereit vonultatja fel, többek között több száz repülőgépet, harckocsit és drónelhárító rendszert. Most először a hadsereg új erőstruktúráját teljes egészében mutatják be egy díszszemlén. A gondosan megszervezett 70 perces eseményen több tízezer katona vonul majd fel alakzatban a Tienanmen téren, 45 katonai egységet képviselve. Emellett háborús veteránok is részt vesznek a rendezvényen.
A kínai külügyminisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján Peking – amely Phenjan egyik legszorosabb szövetségese – dicsérte Észak-Koreát a „hagyományos barátság” évtizedeiért, és kijelentette, hogy továbbra is együtt fognak működni a „regionális béke és stabilitás” érdekében.
Kim Dzsongun jelenléte előrelépést jelent a 2015-ös Győzelem Napja parádéhoz képest, amikor Phenjan csak egyik magas rangú tisztségviselőjét küldte el.
A váratlan találkozóval egy időben ugyanis Trump éppen Moszkvával próbál egyezségre jutni az ukrajnai háború lezárásáról. Ez lehetőséget ad Hszi Csin-pingnek, hogy jelezze befolyását – még ha korlátozott is – mind Putyinra, mind az észak-koreai vezetőre.
Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.
Mindez néhány héttel azelőtt történik, hogy a Fehér Ház felvetette, hogy az amerikai elnök nyitott egy találkozóra a kínai elnökkel, ahol többek között a vámmegállapodás véglegesítése is napirenden lenne.
A legtöbb nyugati vezető várhatóan nem vesz részt az idei parádén Oroszország ukrajnai inváziója miatt. Peking ugyanakkor nem ítélte el Putyin háborúját, sőt az Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolták, hogy támogatja is azt – amit Kína tagad. Észak-Korea ezzel szemben fegyverekkel és katonákkal is hozzájárult az orosz invázióhoz.
Kérdéses, hogy Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong részt vesz-e a parádén.
A júniusban megválasztott I Dzsemjong többször hangsúlyozta, hogy szeretne tárgyalni Kim Dzsongunnal és békés kapcsolatokat kialakítani Észak-Koreával. Hétfőn, amikor Trumppal találkozott az Ovális Irodában, azt kérte, hogy az Egyesült Államok elnöke legyen közvetítő a koreai-félszigeten. Észak-Korea azonban rendre elutasította déli szomszédja közeledését. Szerdán állami hírügynöksége, a KCNA „konfrontatív őrültnek” nevezte a dél-koreai elnököt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!