
Fotó: Frigyesy Ágnes
Levélben fordult Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Klaus Johannis román államfőhöz annak érdekében, hogy meggyorsítsa a kommunista állam által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását.
2016. május 05., 17:322016. május 05., 17:32
2016. május 05., 17:442016. május 05., 17:44
A politikus csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Románia legnagyobb adósságának nevezte az ingatlanok visszaszolgáltatását, és úgy vélte, a késlekedés rossz fényt vet az országra. Hozzátette: a kormányon és Klaus Johannison is múlik, hogy a kommunizmus igazságtalanságait a jelenlegi gyakorlat továbbra is legitimálja vagy megváltozik az eddigi gyakorlat és a még vissza nem szolgáltatott ingatlanok visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz vagy azok örököseihez.
„Azt kérem öntől, elnök úr, hogy használja fel minden alkotmányos és törvények által biztosított jogkörét annak érdekében, hogy az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását meggyorsítsa, és azért, hogy a felelős állami vezetők hozzáállása megváltozzon ebben az ügyben, Románia pedig lekerülhessen a nemzetközi intézmények jelentéseinek szégyenpadjáról\" – írta az EP-képviselő.
Tőkés felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság által, Románia uniós tagfelvétele előtt elkészített országjelentések világosan kimondják a kommunista állam által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának kötelezettségét. Felidézte, az Európa Tanács különböző intézményei által megfogalmazott jelentések is megállapítják, hogy Romániában a tulajdonjogot továbbra is folyamatosan megsértik, ugyanakkor a volt tulajdonosok által kezdeményezett perekben a strasbourgi bíróság által a román állam kárára kiszabott büntetések összege megdöbbentően magas.
„Az Amerikai Egyesült Államok külügyi hivatala, a State Department éves országjelentései is többször megállapították, hogy a vallásszabadság és a vallási közösségek jogai sérülnek az ingatlan-visszaszolgáltatások elmaradása miatt\" – idézte az MTI az EMNT elnökét.
Tőkés László és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy nemrég az Európai Parlament petíciós bizottsága befogadta Lomnici Zoltán ezzel kapcsolatos készült beadványát. Az ügyben nyilvános meghallgatás is volt, és Tőkés László szerint az elhangzott adatok, előadások alapján világossá vált, hogy maguk a román állami intézmények akadályozzák a restitúciós folyamatot.
Lomnici Zoltán elmondta: azt kérték Csáky Páltól, a petíciós bizottság alelnökétől, hogy minél előbb foglalkozzon a testület ezzel a kérdéssel, és azt is javasolja, hogy a magyar Országgyűlés is tűzze napirendre a kérdést. Hangsúlyozta: csak a külpolitikai törekvések folytatása és a nemzetközi színtéren folytatott küzdelem tudja rászorítani Romániát arra, hogy lépjen az ügyben.
A szerkeszőségünkhöz eljuttatott, Tőkés László által jegyzett közlemény szerint az erdélyi magyar történelmi egyházak az 1989-es romániai rendszerváltozás kezdete óta szakadatlan küzdelmet folytatnak a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyonok visszaszerzése érdekében.
Úgy fogalmaztak: az ingatlan-visszaszolgáltatás állása, a folyamat állami hatóságok általi folyamatos akadályoztatása arra vall, hogy Románia ezen a téren is tudatosan és szándékosan megszegi az európai normákat. Közölték, a román állam nem hajlandó eleget tenni nemzetközi vállalásainak, így megsérti a magyar nemzeti és a kisebbségi egyházi közösségek méltóságát, továbbá a tulajdonhoz való jog, valamint az egyházi és a vallásszabadság korlátozása által hamis felmentést ad a kommunista diktatúra által elkövetett visszaélésekre és bűnökre.
Tőkés László szerint a restitúciós folyamat Románia uniós csatlakozása óta lelassult, mára szinte meg is állt, ezért elkeseredett erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy újra napirenden tartsák a kérdést. Az MTI kérdésére ismertette a román fél által is közölt adatokat, amelyek szerint 2140 vitatott ingatlanról van szó, amelyeknek mintegy harmadát szolgáltatták vissza. Csak a református egyház esetében 1208 kérvényt iktattak, ezek közül 772-vel foglalkoztak, 459 ingatlant adtak vissza, 436 követelés pedig még elbírálás alatt áll.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
szóljon hozzá!