– tette hozzá a volt református püspök.

Az elmúlt évtizedben kifejtett tevékenységét összegezve elmondta, hogy annak középpontjában a kisebbségek, a kereszténység, a környezet védelme, a kulturális örökség megőrzése állt, és európai képviselővé választásával a határok feletti nemzetegyesítés példája valósult meg. Ugyanakkor az iroda létrehozásával egyfajta erdélyi nagykövetség nyílt Budapesten – fűzte hozzá.

Tőkés László úgy vélekedett, hogy a nemzet, a külhoni magyarság érdekeinek védelmében kifejtett tevékenysége annál is inkább szükséges, mert nem csupán az „utódállamokban” tapasztal elhatalmasodó magyarellenességet, hanem európai szinten is.

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a migráció miatt az Európai Unióval, az ENSZ-szel, a nehezen azonosítható sötét háttérhatalmakkal és a „sorosi diabolikus boszorkánykonyhákkal” szembeni magyar küzdelem a nemzeti önvédelemről, a nemzetvédelemről szól. Különösen fontos ez abban a helyzetben, amikor már-már átcsapnak a fejünk felett a migráció özönvízi hullámai – hangsúlyozta Tőkés László. Úgy vélekedett, hogy a bevándorlást szabályozó európai uniós dokumentum, a dublini egyezmény reformja nem jelent mást, mint a gátnélküli migráció legitimálását.

Ugyanakkor a Fidesz-KDNP 2014-ben ugyancsak a magyarság összetartozása melletti kiállást kívánta jelezni Brüsszel számára azzal, hogy európai parlamenti képviselő-jelöltjeinek listáján helyet biztosított egy kárpátaljai, egy délvidéki és egy erdélyi magyar politikusnak, vagyis Tőkés Lászlónak – mondta. Tőkés László tevékenysége nem kizárólag a romániai magyarság képviseletét jelenti Európában, hanem azt, hogy a magyarság közös ügyei nem ismernek országhatárokat – mondta Balog Zoltán.