Többosztatúvá vált a német jobboldal

A kancellárnak szerinte hosszabb távon el kell érnie, hogy rendezettebbé váljon a menekültügyi helyzet, és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek.

Az AfD bekerült a körforgásba

A tekintélyes politikai elemző hétfőn Berlinben egy sajtóbeszélgetésen az AfD előretörésével kapcsolatban megállapította, hogy a fejlemény a német pártrendszer „normalizálódását, európaizálódását\" jelzi, azt mutatja, hogy a jobbközép néppárttól – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségtől – jobbra helyet követel magának egy új erő, és így a baloldal után a jobboldal is többosztatúvá lesz. Ez a folyamat számos európai országban már lezajlott.

„A CDU/CSU az AfD megjelenésével ugyanazt a folyamatot éli át, mint a balközép néppárt, a szociáldemokrata párt (SPD), a nyolcvanas években a Zöldek, majd az ország újraegyesítése után a Baloldal megjelenésével\" – tette hozzá. Az AfD kilátásairól szólva rámutatott, hogy a párt már a 16-ból 8 tartományi parlamentben rendelkezik képviselettel, vagyis egyre inkább a politikai rendszer részévé válik, politikusai szolgálati autóval és sok egyéb kiváltsággal rendelkezve az eddiginél nehezebben tudnak majd agitálni a politikai elit ellen.

A nagypolitika még várat magára

Vélekedése szerint azonban a párt csak akkor válhat országos jelentőségű és állandó tényezővé, ha a szövetségi parlamentben (Bundestag) is képviseletet szerez, ehhez a sikerhez azonban az eddigi tapasztalatok szerint teljesülnie kell legalább három feltételnek. Először is egységes vezetésre van szükség, ami az AfD-nél nincsen, mert 4-5 irányzat harcol egymással, köztük egy keresztény-ultakonzervatív szárny és egy konzervatív liberális csoportosulás, amely a gazdaságpolitikára összpontosít. A pártnak így egyelőre nincs egységes arculata.

Másodszor egyetértésre van szükség a vezetés és a tagság között az alapvető tartalmi kérdésekben, és az AfD-nél ez a feltétel sem teljesül, mert a szövetségi kormány menekültpolitikája és Európa-politikája, valamint a génmanipuláció elutasításán kívül nincs közös, és a pártot a vetélytársaitól megkülönböztető álláspont egy területen sem.

A harmadik feltétel a társadalmi véleményáramlatok érzékelése, becsatornázása és képviselete. Ebben az AfD kiválóan teljesít, korábban az euróválság kezelése körüli elégedetlenségből, most a menekültválság miatti elégedetlenségből tudott tőkét kovácsolni. Gero Neugebauer tévedésnek tartja az AfD számos vezető politikusának azon megállapítását, hogy egy új néppártot hoztak létre. Az AfD inkább csak a közepesen képzett, dolgozó, státusának elvesztésétől félő, elbizonytalanodott középosztály, azon belül pedig a „férfiak pártja\".

Merkel helyzete rövid távon erősödött

Angela Merkel kancellár, CDU-elnök helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a Baden-Württembergben, Rajna-vidék–Pfalzban és Szász-Anhaltban vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választás eredményei azt mutatják, hogy a szavazáson résztvevők többsége támogatja a kancellár menekültpolitikáját, „csak éppen nem mind a CDU-ra szavaztak\". Baden-Württembergben és Rajna-vidék–Pfalzban a CDU ellenzékből indult és a listavezetők a Merkel-féle menekültpolitika bírálatával próbáltak szavazókat szerezni. Ezzel a „Janus-arcú\" politikával egyikük sem tudott nyerni, ezért a pártelnök-kancellár joggal érvelhet a párton belüli vitákban azzal, hogy nem jár jól, aki szembefordul vele – vélekedett Gero Neugebauer.

„Angela Merkel helyzete mindennek révén megerősödött, de csak rövid távon. A hosszabb távú stabilizációhoz el kell érnie, hogy belföldön rendezettebbé váljék a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek, például ne alakuljon ki a rendszerint bérlakásban élő németek alacsonyabb jövedelmű rétegében az az érzés, hogy versenyezniük kell a menekültekkel a megfizethető bérlakásokért\" – mondta az elemző. Hozzátette, választási sikerre is szükség lesz, leginkább 2017 májusában – négy hónappal a Bundestag-választás előtt – az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna–Vesztfáliában, ahol a CDU-nak ellenzékből le kell győznie az SPD-t, különben a párt számos politikusában aggodalmak ébredhetnek saját jövőjüket illetően, ami súlyos feszültséghez vezethet és megkérdőjelezheti Angela Merkel pozícióját.

Gero Neugebauer a menekültválság európai uniós vetületéről szólva kifejtette: meglehet, hogy egyes tagállami vezetők a német kancellár gyengüléseként értelmezik majd a vasárnapi választási eredményeket, ez azonban Angela Merkelt hidegen hagyja majd, hiszen az uniós színtéren egyébként is „viszonylag elszigetelt\", ezért nem számít neki, hogy ki mit gondol a Landtag-választásokról.

Bálint Marcell/ MTI