
Fotó: Agerpres
2010. május 10., 16:012010. május 10., 16:01
Az első támadás helyi idő szerint hajnali 3 órakor történt Bagdad nyugati részében, ahol egy száguldó járműből nyitottak tüzet fegyveresek egy katonai járőrre. Egy katona meghalt, egy másik megsebesült. Ezt követően hat másik támadás volt. Többségüket hasonló módon követték el a főváros nyugati részében rendőrjárőrök ellen. Ezeket a rajtaütéseket út mentén elhelyezett pokolgépek robbantása egészítette ki. Kilenc ember meghalt és 24 megsebesült a fővárosban.
Egy név nélkül nyilatkozó belügyi forrás szerint a támadások arra utalnak, hogy a feltehetően szunnita lázadók új taktikát választottak. Az ellenőrzőpontokat nagyjából egy időben, hajnalban érte a támadás. „Ez figyelmeztetés volt a számunkra, hogy egy időben a város különböző pontjain meg tudnak támadni bennünket, mert mindenütt vannak sejtjeik” - tette hozzá.
A merényleteket követően katonai és rendőri erők özönlötték el a várost, újabb ellenőrző pontokat állítottak fel Bagdad több körzetében. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy kik álltak a támadások mögött, amelyek két és fél órán keresztül tartottak és hat különböző helyszínen történtek. A Bagdadtól 95 kilométerre délre fekvő Hillában, Bábil tartomány fővárosában két gépkocsiba rejtett pokolgép legalább húsz, más forrás szerint 25 embert ölt meg, és több tucatnyit megsebesített egy parkolóban.
A fővárostól 60 kilométerre délre fekvő Szuvajra településen egy síita mecsetnél robbant pokolgép. Emberek siettek a helyszínre segítetni a bajbajutottakon, amikor egy autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe. Tizenegy ember meghalt, hetven megsebesült - közölte a helyi rendőrség. A Bagdadtól 50 kilométerre délre lévő Iszkandarija településen egy boltnál robbant pokolgép, két ember meghalt.
A vallási csoportok közötti harcok 2006-2007-es csúcspontja óta az erőszakos cselekmények száma ugyan élesen csökkent Irakban, de politikai bizonytalanságot kelt az országban, hogy a márciusi választásoknak nincs egyértelmű győztese.
Ijád Allávi volt miniszterelnök szektahatárokon átnyúló Iraki Blokkja az élen végzett a március 7-i parlamenti választáson, köszönhetően a szunnitáknak, akik tömegesen adták rá szavazatukat. Az országot jelenleg irányító, Núri al-Máliki kormányfő Jogállamiság nevű listája és a konzervatív síita Iraki Nemzeti Szövetség a múlt héten koalíciós megállapodást kötött a kormányzásra, amivel megfoszthatják Allávit attól a lehetőségtől, ő alakítsa meg az ország következő kormányát is. A kialakult helyzet a felbőszítette a szunnitákat.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.