Tízezrek tüntettek Budapesten az új magyar alaptörvény ellen

Az operaháznál ellentüntetést is szerveztek, amelyre egy szélsőjobboldali portál hívott fel, ehhez csatlakozott a Magyar Gárda jogerős betiltása után újjászerveződött Új Magyar Gárda.

A civilek és „demokratikus ellenzéki pártok” több tízezer résztvevő jelenlétében tartott demonstrációján Ripp Zoltán történész arról beszélt, hogy a demokratikus jogállam felszámolói „nem átallanak ünnepelni”. Hozzátette: a rendszerváltás idején azt hittük, hogy Magyarország végre megtalálta a kiutat a zsákutcás történelméből. Akkor jogállami, alkotmányos forradalom zajlott – hangsúlyozta. Kitért arra, hogy Antall Józsefet – aki a békés forradalmat éltette – „ma undor töltené el attól, amit a jobboldal nevében művelnek”.

A történész szerint új rendszerváltás van éppen, a hatalom birtokosai elmélyítik a válságot, „öles léptekkel haladunk” a gazdasági káosz és a társadalmi katasztrófa felé.

Iványi Gábor metodista lelkész arról beszélt, nincs ott igazság, ahol a törvények erőszakkal, tárgyalás nélkül születnek, ahol az emberek félelemben élnek, ahol különbség van ember és ember között. Magyarország, a magyar köztársaság Európa része, és az akar maradni – hangsúlyozta.

Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke kijelentette: az Opera ma „a képmutatás háza”, az utca az alkotmányos erényeké, az Operában a bűn gyülekezik ma este. Felszólította a kormányt, hogy távozásuk előtt vonják vissza az alaptörvényüket és az összes jogkorlátozó sarkalatos törvényt.

Rég nem látott összefogás jött létre a hétfői tüntetéssel „az Operaház narancsos fantomjai ellen” – mondta Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társalapítója az Operaháznál tartott tüntetésen.

„Az Operaház narancsos fantomjai halotti tort készülnek ülni ma este a köztársaság, a jogállam és a demokrácia fölött” – jelentette ki Kónya Péter. A miniszterelnököt a Titanic kormányosának nevezte, a tömeget pedig magának a jéghegynek. „Olyan országban akarunk élni, ahol nem kell éhségsztrájkolni a sajtószabadságért, ahol nem kell visszamenőlegesen törvényeket hozni, ahol nem lehet területi alapon minimálbért bevezetni, és ahol nem kell féltenie az embereknek megszerzett javaikat” – folytatta a szakszervezeti vezető. „Orbánék elfelejtették, hogy a hatalom a népé, vissza fogjuk szerezni tőlük” – zárta beszédét Kónya.

Orbán nevének említésekor a tüntető tömeg az „Orbán, takarodj!” és „Diktátor, diktátor!” jelszavakat skandálta.

Az MTI tudósítói az ellenzéki pártok képviselői közül mások mellett Mesterházy Attilát, az MSZP elnök-frakcióvezetőjét, Nyakó István, Szekeres Imre és Szanyi Tibor szocialista képviselőket, Karácsony Gergelyt, az LMP frakcióvezető-helyettesét és Bokros Lajost, az MDF európai parlamenti képviselőjét látták.

Ott volt a tüntetésen Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője is.

Schmitt: erős viharban erőt ad az új alaptörvény

Az Operaházban tartott gálaesten Schmitt Pál államfő beszédében hangsúlyozta: „több mint két évtizede voltunk adósak az alkotmányos megújulással”, „ezzel illett volna kezdeni egykor, az átmenet idején, ahogy barátaink is tették a vasfüggöny lebontása után”.

Kiemelte: az alaptörvény attól különleges, hogy a „lelkülete mindig ott volt a magyarok gondolkodásmódjában, hagyományaiban, világlátásában, és ezeréves értékrendünkre épülve jelöli ki számunkra a követendő utat”.

„Őszintén remélem, hogy ma velünk örülnek honfitársaink, magyarok szerte a világban, ők is ünneplik az új alaptörvényt, amely nemzeti összetartozásunknak is becses okmánya” – mondta az államfő, megemlítve ugyanakkor, hogy a haza fontos részei azok is, akik „ezt a közösséget tagadják, és az összefogás, az összetartozás ellen tiltakoznak”.

Hangsúlyozta: az új törvény az Európai Unió alapjogi chartája szellemében meghatározza az alapvető szabadságjogokat, s megerősíti a jogállamiság és a demokrácia értékeit és intézményeit.

Schmitt Pál beszédét az alaptörvény utolsó sorával – „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – zárta.

A gálaesten ott volt Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Giró-Szász András kormányszóvivő, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes néppárti európai parlamenti képviselő.

Részt vettek az ünnepségen a diplomáciai testület tagjai és meghívást kapott húsz kolontári lakos is a 2010 októberében vörösiszap-katasztrófa által sújtott Veszprém megyei településről.

Orbán az alaptörvényről: „gránitszilárdságú alap”

Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg a Hősök, királyok, szentek – A magyar történelem képei és emlékei című kiállítást hétfő este a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat historikus tablókon, portrékon, ritkán látható történelmi dokumentumokon és tárgyakon keresztül idézi fel a magyar államiság ezer évét.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: Európa soha nem látott kihívásokkal néz szembe, amelyek „erő- és jellempróbát” is jelentenek. Úgy fogalmazott: „Civilizációnk, legalábbis annak európai fele lemondani látszik a korábbi felemelkedésünk és gazdasági sikereink mögötti legfőbb hajtóerőről: az élet spirituális mélységeiről, a házasság, az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúránk szellemi energiájáról.”

A kormányfő a vasárnap hatályba lépett alaptörvény előtt tisztelgő, a kommunizmus előtti időszakot feldolgozó tárlatot grandiózusnak és bensőségesnek nevezte. Azt mondta: a „kétharmados parlamenti forradalom” vezetett az alaptörvényhez, amellyel „gránitszilárdságú alapot” teremtettek.

Orbán Viktor beszédében kitért arra is, hogy a magyarságot ezeréves történelme során két alapelv vezérelte, segítette: a kereszténység és az állami szuverenitás eszménye. „Ezek az eszmények olyan erősnek bizonyultak, hogy tíz évszázad sem tudta kikezdeni” – jelentette ki. Mint mondta, a tárlat megemlékezik azokról a történelmi nagyságokról, akik életüket, erejüket és tehetségüket áldozták a nemzetért, a kereszténységért és a függetlenségért.