Tízezer illegális bevándorló kelt át egy nap alatt a magyar határon

Az adatsor szerint 102-en a szerb–magyar, 9 939-en a horvát–magyar határszakaszon érkeztek Magyarországra. Idén eddig 242 093 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök, a legtöbben eddig szeptember 14-én érkeztek, akkor 9380 illegális bevándorlót regisztráltak egyetlen nap alatt.

Csütörtök reggel hat óráig a szerb–magyar határszakaszon 8, a horvát-magyar határszakaszon 1776 illegális bevándorlóval szemben intézkedtek. A határzárral összefüggésben szeptember 15. óta eddig 190 ember ellen indítottak büntetőeljárást.

Szerb–horvát „határháború\"

Eközben Belgrád és Zágráb kölcsönösen megtagadta egymás teherautóinak, illetve polgárainak belépését az ország területér a horvát határzár miatti vita részeként. Szerbia megtiltotta a Horvátországban regisztrált, illetve a horvát árut szállító teherautók belépését az ország területére, miután szerda éjfélkor lejárt a horvát határzár feloldására adott belgrádi ultimátum. Az ellenintézkedésekről a határidő lejárta után tájékoztatta újságírókat Nebojsza Stefanovics szerb belügyminiszter a Belgrádot Zágrábbal összekötő autópályán fekvő Bajakovo–Batrovci-határátkelőhelynél.

„Ettől a pillanattól fogva a szerb rendőrség nem fogja engedélyezni a határátlépést semmilyen, Horvátországban regisztrált, illetve az ebben az országban készült árut szállító teherautóknak” – jelentette be Stefanovics. A tárcavezető szerint ez vonatkozik az összes szerbiai határátkelőre. A szankció a belgrádi kormányzati intézkedéscsomag első válasza Horvátország „gazdasági agressziójára\". A tilalom nem érinti a személyforgalmat – tette hozzá.

A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Szerbia kész bármely pillanatban visszavonni az intézkedést, ha Horvátország az Európai Unió szabályai szerint fog eljárni, és engedélyezi nemcsak a Szerbiából, hanem más országokból érkező teherforgalom átjutását a határán.

A Tanjug hírügynökség azt írta csütörtökre virradóra a Batrovciban lévő szerb határrendészekre hivatkozva, hogy a szerb tilalom életbe lépése óta a horvát hatóságok nem engedélyezik a belépést Horvátország területére azoknak, akiknek szerb útlevelük van. A Szerbiából érkező személygépkocsikat és autóbuszokat visszafordították a határról. Egyik busz utasa azt mondta, azzal a magyarázattal fordították vissza őket, hogy nem léphetnek be az országba sem szerb rendszámú gépkocsik, sem szerb útlevéllel rendelkezők.

Zoran Milanovic horvát miniszterelnök csütörtökön azt mondta: „napok óta azt kérjük Szerbiától, hogy ne árasszon el bennünket migránsokkal, amíg nem történik változás, Zágráb nem enged a szerb–horvát határzárból.” Kilencezer illegális bevándorló túl sok egy napra, ezen változtatni kell – mondta. „Vagy küldjék őket Magyarországra, vagy tartsák Szerbiában” – tette hozzá.

Ranko Ostojic horvát belügyminiszter azt közölte: amíg nem nyitják meg a szerb–magyar határátkelőhelyet Horgosnál a közel-keleti bevándorlók előtt, addig Horvátország területére nem léphetnek be szerb rendszámú járművek.

A szerb külügyminisztérium válaszul tiltakozó jegyzéket küldött a belgrádi horvát nagykövetségnek, amelyben elítélte azt, hogy horvát tilalom miatt a szerb állampolgárok, illetve a szerb rendszámú járművek nem léphetik át a határt, a jegyzék az intézkedést a második világháború idején fennálló fasiszta Független Horvát Állam intézkedéseihez hasonlítja.

Varsó frontországnak szeretné minősíttetni Lengyelországot

A migrációs válságról folytatott uniós tárgyalásokon Varsó szeretné elérni, hogy Lengyelországot minősítsék frontországnak – mondta az európai uniós ügyekért felelős külügyi államtitkár a lengyel sajtónak. Rafal Trzaskowski szerdán Brüsszelben, a migrációs válsággal foglalkozó kormányfői csúcstalálkozón úgy nyilatkozott: Varsó fontosnak tartja, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló terv kialakításakor saját feltételeiről tárgyalhasson uniós partnereivel.

A lengyel szempontból fontos feltételek közül a határvédelmet, a menekültek és a gazdasági bevándorlók megkülönböztetését emelte ki, valamint azt, hogy Lengyelország „a frontország külön státusáért harcolhasson\". Trzaskowski hangsúlyozta: „a visegrádi csoport még mindig létezik\", hiszen a térség országainak miniszterelnökei a brüsszeli csúcs előtt megtartották az ilyenkor szokásos egyeztetésüket, ezt követően pedig közös nyilatkozatot adtak ki.

Németország kiutasít 550 albán menedékkérőt

Németország szerdán száz albán menedékkérőt toloncolt ki, és október 2-áig további 450-et kényszerít területe elhagyására – jelentette be a tiranai német nagykövetség. Németország csütörtökön 190, szeptember 30-án 70, október 2-án pedig 190 albánt toloncol ki. Németország számos újsághirdetéssel jelezte Albániában, hogy nem fogad be menedékkérőket az államból, mivel az nem minősül veszélyes országnak.