Fotó: Vatican News
Elsőként választotta a Ferenc nevet, számozás nélkül, Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros, akit 2013. március 13-án választottak meg az egyház 266. vezetőjének, és az utóbbi tíz évben végzett szolgálatát leggyakrabban a forradalmi jelzővel illették. Az évfordulót Ferenc pápa a bíborosokkal közösen bemutatott misével ünnepli meg hétfőn reggel.
2023. március 12., 11:582023. március 12., 11:58
Tíz évvel ezelőtt 115, úgynevezett pápaválasztó bíboros döntött személyéről a kulcsra zárt Sixtus-kápolnában. A konklávé nem tartott sokáig, 26 óra és öt voksolási forduló után felszállt a fehér füst. Pápasága első napján Bergoglio megpróbált gyalogosan kisétálni a Vatikánból, de az őt azonnal körülvevő hatalmas tömeg miatt végül inkább autóval kísérték el korábbi bíborosi szállására, ahol személyesen akarta kifizetni a számlát.
az új pápára azért volt szükség, mert elődje, XVI. Benedek nyolc év után váratlanul lemondott. A pápaválasztást bíborosi tanácskozás előzte meg, amely úgy döntött, az utódnak reformokat kell véghez vinnie a Vatikán és az egyház gazdasági-szerkezeti működésében. Személyében az első nem európai pápa került az egyház élére, a legelső, aki a feltörekvő világból érkezett. Az első jezsuita pápáról van szó, aki ráadásul az olaszok védőszentje, a papi szegénység megtestesítője assisi Szent Ferenc nevét választotta magának, és a mai napig egyszerűen Francescónak nevezi magát.
Az évfordulóra a Vatikáni Rádió podcast-sorozatot indított, öt napon át két-két olyan szó elemzésével, amelyek Ferenc pápával kerültek be az egyház szókincsébe. A szentszéki sajtóközpont képes albumot jelentetett meg, amelyben központi helyet kapott annak az imának a felvétele, melyet Ferenc pápa a teljesen üres Szent Péter téren a pandémia idején, 2020 márciusában tartott.
Ferenc pápa elképzelhetőnek tartja a papi cölibátus eltörlését. A katolikus egyházfő erről az argentin Infobae hírportálnak adott, pénteken közölt interjújában beszélt.
Az ANSA olasz hírügynökség szerint Ferenc pápa első tíz évét az egyháznak a "világba való kilépése", missziós szolgálata és a szinodalitás, vagyis a testületi döntéshozás erősítése határozta meg. A pápa kilencfős bíborosi testületet (C9) nevezett ki az egyház legsürgetőbb reformjai elindítására, 2019-ben pedig bizottságot hozott létre a papok által elkövetett visszaélések kivizsgálására és egyházi jogszabályozására.
– mondta Marinella Perroni teológus a Domani című napilapnak hozzátéve, hogy a pápaság újdonságát képzik az akár a bíborosok részéről is kezdeményezett gyakori viták és ellentétetek, amelyek a „véleménynyilvánítás szabadságát terjesztették el”.
Az évfordulóra írt könyvéről beszélt Antonio Spadaro, a Civilta Cattolica jezsuita folyóirat főszerkesztője, az olasz püspöki kar napilapjának a L'Avvenirének. Kijelentette:
Érdemeként az emberiség felé való nyitást nevezte meg, és úgy látta, a pápa a nemzetközi diplomáciába bevezette az „alázat forradalmát”.
Ismét lehetséges lemondásáról beszélt Ferenc pápa egy interjúban, melyből a La Repubblica című olasz napilap közölt részleteket pénteken.
a nemzetközi követelményekhez igazítva a pápai állam anyagi működését. Azonban rámutattak, hogy a pandémia miatti bevételkiesés, valamint a korrupciós botrányok miatti adománycsökkenés a Vatikán kasszáiban is nehéz helyzetet teremtett.
Az egyházfő külföldi útjai Brazíliában kezdődtek, Európában pedig Albánia volt az első ország, ahová ellátogatott, hangoztatva, hogy a korábban háttérbe szorított kisebb térségeket részesítené előnyben. A 2016-os szentévet az irgalmasságnak szentelte, amikor a szokás szerint kitárt szent kapuk közül a legelsőt nem Rómában nyitotta meg, hanem a Közép-Afrikai Köztársaságban lévő Banguiban. Ferenc pápa 2013 óta új bíborosok kinevezésével módosította a következő pápát megválasztandó testület földrajzi összetételét, elsősorban az afrikai és ázsiai tagok javára.
2016-ban a havannai repülőtéren sor került a katolikus egyházfő és Kirill ortodox pátriárka történelmi találkozójára, melynek folytatását az ukrajnai háború akadályozta meg. A Vatikán 2018-ban úgynevezett ideiglenes megállapodást kötött Kínával, és Ferenc pápa volt az első egyházfő, akinek Peking megengedte, hogy a pápai repülőgép áthaladjon a kínai légtéren.
Ferenc pápa tervet dolgozott ki az ukrajnai helyzet békés rendezésére, és tárgyalást követel – közölte Leonyid Szevasztyjanov, az orosz ortodox Óhitűek Világszövetségének a katolikus egyházfővel levelezésben álló elnöke.
Ferenc pápa megválasztása után hat hónappal békeimát hirdetett meg a Szíriában zajló háború befejezésére. Tavaly márciusban Szűz Mária oltalmába ajánlotta Ukrajnát és Oroszországot. Beszédei visszatérő témája, hogy a harmadik világháború már folyik.
Ferenc pápa, aki korábban aktatáskával sietett fel a repülőlépcsőkön, az utóbbi évben kerekesszékbe kényszerült. A 86 éves egyházfő nem zárta ki lemondását, abban az esetben, ha időskori fáradtsága miatt már nem lenne képes tisztán látni.
Az Il Fatto Quotidiano olasz napilapban vasárnap közölt interjúban egyházának azt kívánta, lépjen ki az emberek közé.
Néha egyetlen szó is gyilkolni tud Ferenc pápa szerint, aki az egyházon belüli pletykaterjesztés és rágalmazás ellen emelte fel szavát szombati beszédében Gerhard Ludwig Müller német bíboros bírálatai nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!