Szlovákia: magyarellenes retorikával a szavazatokért

A szlovák pártok programjai csak egy-két mondatban érintik a témát, s azt is többnyire külpolitikai vonatkozásban, Magyarországgal összekapcsolva teszik. Olyan alakulat is akad, amely programjában Magyarországot veszélyforrásként tünteti fel.

MKP: kell az etnikai párt

Az MKP a tíz témakörből álló programjában a mintegy félmilliós felvidéki magyar közösség jogérvényesítésével a nyolcadik fejezet foglalkozik. Az MKP-nak meggyőződése: szükség van az etnikai pártra. „Az MKP a kisebbségi érdekképviselet többletfeladatai keretében elsősorban a magyar nyelvi, kulturális és közösségi identitás megtartásának és fejlesztésének jogszabállyal való biztosítását tartja céljának” – olvasható egyebek között az MKP választási programjában.

Az MKP hosszú távon a kollektív kisebbségi jogok biztosítása mellett áll ki. Rámutat: „a szlovákiai magyar népcsoporttal hasonló adottságokkal rendelkező európai kisebbségek döntő többségénél a kisebbségi közösségi önigazgatás (autonómia) különböző formái sikeresen működnek, és több évtizedes politikai stabilitást eredményeztek. Célunk, hogy Szlovákia ezen a téren is közeledjen Nyugat-Európához, és hosszú távon stabilizálódjon”.

„A párt jellegénél fogva kiemelt helyet kap a szomszédságpolitikában Magyarország” – mutatnak rá. Ami a magyar–magyar kapcsolatokat illeti, a program arra is kitér, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság kapcsolattartását és kapcsolatrendszerét „természetes folyamatnak” tartják. Céljuk, hogy Szlovákiában olyan politikai légkör és jogrend legyen, amely nem korlátozza a magyar–magyar kapcsolatok ápolását és bővítését.

A Híd-Most együttműködést
szorgalmaz

A magyar–szlovák párt célja eközben egy hoszszú távú állami kisebbségpolitikai program kidolgozása, amely tartalmazná az e téren felmerülő legfontosabb feladatokat. Az állam feladatait alkotmánytörvényben rögzítené a Híd-Most, hogy azokat ne lehessen bármikor megváltoztatni.

Törvénnyel biztosítanák a kisebbségi kultúra állami támogatását is, mégpedig a visegrádi országok szintjén. A párt nagy hangsúlyt fektet a többségi nemzettel, a szlovákokkal és az országban élő többi kisebbséggel való együttműködésre is.

„Szlovákia többnemzetiségű állam, és ezen a területen nincs más alternatíva, mint az együttműködés. A Híd párt egyedül ezt a hozzáállást tartja helyesnek és a demokratikus alapelvekkel összeegyeztethetőnek. A Híd nyitott az együttműködésre minden olyan politikai partnerrel, amely egyetért azzal, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéseket Szlovákián belül a szlovák kormánynak és a szlovákiai politikai partnereknek kell megoldaniuk. Partnerséget kínálunk mindazoknak, akik elítélik a konfrontáció politikáját, és elfogadják, hogy a kisebbségi közösségek igényei természetesek és vitára érdemesek, valamint mindazoknak, akik a kisebbségek igényét a teljes értékű életre nem tartják az ország szuverenitása elleni támadásnak, sem pedig a többségi nemzet elleni gyűlölet megnyilvánulásának” – áll a programban

Magyarellenességgel kampányoló szélsőségesek

A szélsőségesen magyarellenes, bár szociáldemokrata Smer programjában nincs is külön kisebbségi fejezet. „A nemzeti kisebbségek problémájához való figyelmes hozzáállás. A kormány a problémának különös figyelmet fog szentelni” – olvasható a programban. A biztonságpolitikai fejezetben a párt harcolni kíván „az idegengyűlölet és az agresszív nacionalizmus ellen”.

Az oktatásügyben a párt újrafogalmazná az önkormányzatok jogkörét, és módosítaná az állami támogatások rendszerét. A jövőben ez nem a tanulók száma után, hanem minőség szerint az osztályokra vonatkozna. Dusan Caplovic, a párt alelnöke és fő kisebbségi szakértője nemrégiben azt mondta, a mai oktatási támogatási rendszer igazságtalan, s hátrányos a magyar vidékeken élő szlovák iskolák számára, ezen változtatni kell. A kultúra fejezetben a Smer a nemzeti kisebbségek kultúrájának jogköreit ismét a kulturális tárcához rendelné. Jelenleg a kisebbségeket érintő összes kérdés a kormány emberi jogi és kisebbségügyi hivatalában összpontosul, amit a Híd vitt keresztül.

A szintén magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt Magyarországot veszélyforrásnak tünteti fel. Az SNS szerint „Magyarország folytatja a szomszédaival és az EU-val fennálló kapcsolatok destabilizációját”, és önmagát „nemzetek feletti egységként” határozta meg. Az SNS nem engedi, hogy „Magyarország elvegye a Szlovák Köztársaság lakosságának egy részét”.  A párt kivételes helyet akar biztosítani a szlovák nyelvnek az ország egész területén, s visszaköveteli a millenium alkalmával Szlovákia területéről Budapestre vitt műkincseket.

KDH: ne szóljon be senki

A KDH programjában sincs külön kisebbségi fejezet, az alakulat szerint a magyar–szlovák kapcsolatok a pozsonyi külpolitika próbakövét jelentik, erősíthetik, illetve gyengíthetik a régió biztonságát. Kiindulópontnak a KDH az 1995-ös magyar–szlovák alapszerződést, illetve a két ország NATO- és EU-tagságát tartja.  A KDH szeretné, ha a történelmi kérdések nem terhelnék a kétoldalú viszonyt, s igyekszik elérni „Szlovákia és Magyarország jelképes megbékélését”. Szlovákia belügyeibe való beavatkozást azonban nem fog elfogadni, sem a magyar állam és a szlovákiai magyarok közti nem szokványos intézményi és jogi kötelékeket.

Visszautasítja „a Magyarországról terjedő szélsőségességet és revizionizmust” is. A kettős állampolgárság kérdését államközi szerződéssel rendezné. A Szabadság és Szolidaritás elnevezésű alakulat programjában mindössze annyi olvasható a témáról, hogy: „Javítjuk a nemzeti kisebbségek helyzetét és életét a szlovák–magyar határ mindkét oldalán”, miközben a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió választási programja a kisebbségekkel nem foglalkozik.