Szijjártó: előkészületben a kerítés a magyar–román határon is

A magyar–szerb határon keddre elkészült a határzár, és a jogi határzár is életbe lépett, ám közben az Európai Unió belügyminiszterei csupán részlegesen tudtak megállapodni a migránsok szétosztásáról és a kvótarendszerről.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden közölte: a magyar–román határon, a magyar–szerb–román hármashatártól „ésszerű távolságig” húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Az MTI által idézett Szijjártó szerint az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar–szerb határon lévő kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába.

Előkészítő munkáról van szó, a határvonaltól négy méterre, magyar területen kezdik meg a földmunkálatokat, amelyek szükség esetén ideiglenes biztonsági határzár, kerítés felépítését teszik lehetővé. A kormány döntéséről tájékoztatást kapott a román külügyminisztérium európai integrációért felelős államtitkára – mondta a miniszter.

Az „ésszerű távolság” azt jelenti, hogy a hármashatártól a Maros folyóig, majd onnan még pár kilométer hosszan kezdik meg az előkészítő munkálatokat – mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondta: a magyar álláspont szerint világos prioritás lista kell, amikor az Európai Unió közös megoldásokat keres a közösséget „elképesztő erőpróba\" elé állító bevándorlásra.
Első helyen a határok megvédésének képessége van, Magyarország ennek érdekében mindent meg is tesz. Keddtől mind a fizikai, mind a jogi lehetőségek adottak, hogy Magyarország hatékonyan meg tudja védeni külső, schengeni határát – mondta.

A kedden kora délután életbe lépett válsághelyzetet Kovács Zoltán kormányszóvivő jelentette be Szegeden. Közölte, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá. Hangsúlyozta, mindenkinek – a valódi menekülteknek is – elemi érdeke, hogy véget érjen az illegális migráció.

Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az ideiglenes biztonsági határzár kialakítása, a jogszabályváltozások, illetve a határ őrizetének megerősítése minimalizálni fogja az illegális migrációt. Magyarország igyekszik a schengeni előírásokat a lehető legszigorúbban és legkövetkezetesebben alkalmazni, de szinte az egyetlen ország, amely betartja a nemzetközi szabályokat.

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó elmondta, kedd délelőtt hatvan esetben intézkedett a rendőrség illegális határátlépés miatt. Közülük 45 embert a déli határon fogtak el, ők a határzáron keresztül vagy azt megbontva léptek magyar területre, ezért büntetőeljárást indítottak ellenük. Hozzátette: a megrongált kerítésszakaszokat haladéktalanul kijavították.

A főtanácsadó közölte, a Szerbia felől érkező migránsok két tranzitzónában – Röszkén és Tompán – nyújthatják be menedékkérelmüket. Itt regisztrálják személyes adatait, ujjlenyomatokat és arcképfelvételt készítenek, melyet rögzítenek az uniós adatbázisba.

A tranzitban tartózkodók ellátásáról a magyar állam gondoskodik. Amennyiben a menedékkérők ügyében 24 órán belül nem születik döntés a tranzitban kialakított szálláshelyekre kerülnek. A kérelmüket legkésőbb nyolc napon belül elbírálják a hatóságok, az érintettek két napon belül bírósági felülvizsgálatot kérhetnek. Elutasító döntés esetén a migránst visszaküldik Szerbiába, ez azonban nem tekinthető kitoloncolásnak, hiszen a kérelmező a tranzitban jogilag nem lépett magyar területre – tudatta Bakondi György. Hozzátette: a migráns a tranzitban nincs őrizetben, azt bármikor elhagyhatja.  

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet elrendelésére a kedden hatályba lépett törvénymódosítás adott lehetőséget. A szabályozás szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkező menedékjogi elismerést kérők száma egy hónapban átlagosan a napi 500 embert vagy két egymás utáni héten átlagosan a napi 750 embert vagy egy hét alatt átlagosan a napi 800 embert meghaladja.

A magyar intézkedések kapcsán kedden Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője úgy fogalmazott: Orbán Viktor miniszterelnök jogos kérdéseket vet fel az Európai Unió külső határainak védelméről, akinek pedig vannak a magyar megoldásnál jobb javaslatai, terjessze elő azokat.

Elégedetlenek a kint rekedt migránsok

A kedden lépett életbe a jogi határzár mellett a szerb–magyar határon felállított kerítés is elkészült. A Horgos felől a határt átszelő vasútvonalat, amelynek mentén a migránsok tömegei érkeztek, egy szögesdróttal fölszerelt tehervagonnal zárták el. A röszkei és az ásotthalmi határátkelőt kedden teljesen lezárták, a magyar hatóságok. A határt rendőrök és a honvédség őrzi, a levegőből helikopterek figyelik a mozgást.

Röszkénél kialakítottak egy áteresztési pontot, amelybe meg is kezdték a migránsok áteresztését. A NATO-kerítéssel körbevett és lakókonténerekkel berendezett tábor az a terület, ahol a migránsok beadhatják menedékkérelmüket, és megvárhatják annak elbírálását is. A szigorítások miatt már meg is születtek az első elutasító kérelmek, hiszen a migránsok biztonságosnak minősített országból, Szerbiából érkeztek, vagyis nem jogosultak menekültstátusra.

A régi horgos-röszkei határátkelőhelynél több ezren várakoztak, többször „freedom, freedom\", azaz „szabadság, szabadság\" felkiáltásokkal tiltakoztak és azt követelték, a hatóságok engedjék be őket Magyarországra. Volt, aki éhségsztrájkkal fenyegetőzött.

Reggel még csak néhány százan sátoroztak és várakoztak Horgoson, délelőtt azonban további csoportokat szállítottak oda a dél-szerbiai Presevóból, valamint Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról érkező autóbuszok. A magyar hatóságok arabul többször is tájékoztatták a migránsokat arról, hogy hiába várakoznak, nem engedik őket be, menjenek a másik horgosi átkelő felé, ott bejuthatnak Magyarországra. A szerb rendőrök viszont visszaterelték a határátkelőre azokat, akik az autópálya felé indulva megpróbáltak átmenni a másik átkelőre.

A magyar hatóságok és a migránsok dolgát megnehezítheti, hogy szerb szociálisügyi miniszter hétfőn azt mondta: azok a migránsok, akik nem jutnak át a magyar határon, és az úgynevezett senki földjén maradnak, visszatérhetnek Szerbiába, és elmehetnek bármelyik befogadóközpontba, ám azokat, akik átmennek a határon, és visszaküldik őket, nem fogadja vissza Szerbia, értük nem felel.

Kedden amúgy kiderült: hétfőn rekordszámú, 9380 migráns érkezett illegálisan Magyarországra. Közben az Avoid Hungary – Migration news (Kerüljétek el Magyarországot – Migrációs hírek) elnevezésű Facebook-csoport tagjai Macedóniában már Horvátországon keresztül vezető új útvonalat javasló térképeket osztottak a migránsoknak.

Egyébként a szerb oldalon ragadt Gyurcsány Ferenc DK-elnök is, aki pártja vezetőivel tekintette meg a migránshelyzetet, viszont közben lezárták a határt.

Nincs megegyezés a 120 ezer menekült elosztásáról

Mivel a keleti tagállamok továbbra sem támogatták a bevándorlók szétosztását, az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei csupán elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között – tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.

A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű.  A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.

A kötelező kvótákat határozottan ellenzők táborában Románia is ott van: a tanácskozáson részt vevő Gabriel Oprea miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter megismételte, miszerint Románia csak az önkéntes befogadást tudja elfogadni, ezért a Brüsszel által az országba telepíteni akart 8351 helyett csupán az előzetesen vállalt számú migránst, Olaszországból és Görögországból 1705, az EU-n kívülről pedig 80 további menedékkérőt hajlandó befogadni.

Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt.

A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.

A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia.

Kedden az ügy kapcsán Angela Merkel német kancellár – miután osztrák kollégájával, Werner Faymannal tárgyalt – közölte: jövő hétre rendkívüli EU-csúcsot hívnak össze migránsügyben. 

Tucatnyi menekült a tengerbe fulladt Törökország partjainál

Legalább tizenhárom ember, köztük négy gyermek a tengerbe fulladt kedden a török partok közelében, mert egy menekülteket szállító hajó elsüllyedt az Égei-tengeren Törökország és Görögország között. A szerencsétlenség kedd reggel történt Törökország délnyugati partjainál.

A menekültek a görögországi Kósz szigetre próbáltak eljutni a török Dogan hírügynökség tájékoztatása szerint. A török parti őrség a hajó kétszázöt utasát partra szállította, a kutatási és mentési műveletek még tartanak. A török hatóságok összesen mintegy 42 ezer menekültet szállítottak partra az év eleje óta.