Fotó: Facebook/Németh Zsolt
Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetvezetője szombaton magyarázatot követelt Romániától Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja kitiltása miatt.
2018. március 10., 22:592018. március 10., 22:59
2018. március 11., 16:572018. március 11., 16:57
A kormánypárti politikus a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen kijelentette, elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak a tanács képviselőjének kitiltása miatt.
A román hatóságok pénteken nem engedték belépni Romániába Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját.
Németh Zsolt örvendetesnek nevezte a magyar–román kapcsolatok enyhülését, ugyanakkor hangsúlyozta,
„Autonómiát Székelyföldnek, autonómiát az erdélyi magyarságnak!" – fogalmazott.
A Fidesz politikusa emellett emlékeztetett az európai kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról szóló kezdeményezésre, amelyben egymillió aláírásra van szükség április 3-ig a külhoni magyarok érdekében. „Közel állunk ehhez az álomhatárhoz, most a végén nem kellene, hogy elszalasszuk ezt a lehetőséget!” – tette hozzá.
Több mint 822 ezer aláírás gyűlt össze a szükséges egymillióból a Minority SafePack elnevezésű európai polgári kezdeményezés támogatására – jelentette be Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Németh Zsolt beszéde végén röviden kitért az áprilisi parlamenti választásra is, amely szerinte a demokrácia ünnepe és a nemzeti összetartozás napja is lesz, mivel immáron a világ más pontjain élő egymillió magyar is részt vehet a voksoláson.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke elmondta, a rendezvény célja, hogy kiálljanak „amellett a 40 ezer székely mellett”, akik velük egy időben Marosvásárhelyen tüntetnek az önrendelkezésükért és autonómiájukért.
Hangsúlyozta, miközben a székelyek és néhány nap múlva a magyarok is a szabadságvágyukból fakadó korábbi törekvéseikre emlékeznek, addig Romániában azt készülnek zajosan ünnepelni, hogy „halálra ítéltek, szétmarcangoltak egy nemzetet”. „Mutasd meg az ünneped, és megmondom, ki vagy” – fogalmazott, majd arra kérte Romániát, hogy tartsák be, amit a száz évvel korábban született gyulafehérvári nyilatkozatban vállaltak, vagyis adják meg a nemzeti kisebbségek teljes szabadságát.
A magyar kormány, amit lehetett, megtett a nemzetpolitika területén, az új alaptörvényben kimondta az anyaország felelősségvállalását, a külhoni magyaroknak megadta a kettős állampolgárságot és a választójogot, a Kárpát-medence pedig egy kulturális, történelmi, oktatási és gazdasági térré változott – fejtette ki Pánczél Károly, aláhúzva ugyanakkor, hogy
A kormánypárti politikus szégyenletesnek nevezte továbbá, hogy az ellenzéki oldalon „ismét előhúzták a magyar kártyát”, és újból felmerült a határon túli magyarok szavazati jogán elvétele.
Schiffer András ügyvéd, az LMP korábbi társelnöke beszédében Dabis Attila kitiltásával összefüggésben azt mondta, kíváncsi, az Európai Parlament mikor indítja meg a 7-es cikkely szerinti eljárását Romániával szemben a személyek szabad áramlásának akadályozása miatt.
Schiffer András és Dabis Attila a székely szabadság napján tartott budapesti rendezvényen
Fotó: Facebook/Schiffer András
Az ellenzéki politikus szerint a világ jelenlegi legfontosabb konfliktusa a globális tőke és a természetes közösségek között zajlik. „A globális nagyvállalatok által foglyul ejtett hatalmi gépezetek szerte a világon ma rohamot intéznek a természeti és kulturális sokféleség ellen” – fogalmazott, hozzátéve, az olyan politika, amely nem ismeri el a nemzeti önazonosság jogát, „nem egyéb, mint az új gyarmatosítás eszköze”.
Az LMP korábbi vezetője bírálta a kormányt is, amiért külpolitikájában olyan országok felé közeledik, mint például Törökország és Kína, ahol nem tartják tiszteletben a kisebbségek jogait.
A rendezvényen felszólalt Dabis Attila is, aki kitiltásáról azt mondta, Románia a székelyekért végzett jogvédő munkája miatt, politikai döntéssel tiltotta ki az országból. Kiemelte, törvénytisztelő állampolgárként
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja szerint kitiltási ügye is azt mutatja, hogy Románia hiteltelen partner a nemzetközi közösségben.
Az utolsóként felszólaló György-Mózes Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy Románia nem tartja be korábbi, a nemzeti kisebbségek segítésére vonatkozó ígéreteit.
Szili Katalin üdvözli a marosvásárhelyi megemlékezést
Szili Katalin határon túli autonómiaügyekben közreműködő miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke levélben üdvözölte a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen rendezett megemlékezést és felvonulást – közölte a Miniszterelnökség szombaton az MTI-vel. Szili Katalint idézve azt írták: a három erdélyi magyar párt január 8-án aláírt közös nyilatkozatával létrejött egyfajta erős egység, „hiszen egyet akarunk, önigazgatást és szabadságot a székelységnek”.
Kiemelte: a szabadság szó időről időre új értelmet nyer, az ő feladatuk pedig, hogy megpróbálják megérteni a mának szóló üzenetét. „Számunkra ma a szabadság a területi, kulturális és személyi autonómiát, magyar anyanyelvünk egyenjogúságát, nemzeti jelképeink szabad használatát, önálló médiát, és végül a társnemzeti elismerést jelenti” – fogalmazott.
A miniszterelnöki megbízott hangsúlyozta: a székely szabadság napi felvonulás Európának szóló üzenete az, hogy a székelyeknek ugyanolyan jogok járnak, mint Európa bármely nemzeti közösségének. Hozzátette: a székelység önigazgatásával, autonómiájával Romániát, és ezzel Európát kívánja gazdagítani. Szili Katalin kitért arra is, hogy hasonló üzenete van a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezésnek is, amely azt üzeni Brüsszelnek, hogy álljon ki a szülőföldjén boldogulni kívánó nemzeti közösségekért.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!