Fotó: Wikipédia
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
2022. október 03., 12:572022. október 03., 12:57
2022. október 03., 15:582022. október 03., 15:58
A 67 éves svéd tudósnak a neandervölgyi ember genomjának szekvenálásáért és a paleogenomika tudományterületének megalapításáért ítélték oda az elismerést – írták az illetékes bizottság közleményében.
– méltatta munkásságát a bizottság. Mint Thomas Perlmann, a Nobel-bizottság titkára a bejelentést követően elmondta, Svante Pääbót annyira meglepte a díj híre, hogy elakadt a szava.
– mondta Thomas Perlmann, aki Lipcsében érte utol telefonon a svéd kutatót.
mivel az általa kifejlesztett megközelítések lehetővé tették régészeti és paleontológiai maradványok DNS-szekvenciáinak, vagyis a DNS-ben lévő bázisok sorrendjének a vizsgálatát. Bár neandervölgyi csontokat már a 19. század közepén felfedeztek, a tudósok csak DNS-ük megismerésével tudták teljesen felfedni az ember és a kihalt rokon fajok közötti kapcsolatokat.
Pääbo legfontosabb eredményeinek egyike egy teljes neandervölgyi genom szekvenálása volt, amelynek eredményeit 2010-ben publikálta. A nevéhez fűződik egy korábban ismeretlen emberelőd, a gyeniszovai ember felfedezése is egy Szibériában talált 40 ezer éves kisujjcsont-töredék genetikai vizsgálatával.
Az európai és ázsiai származású mai emberek genomjának mintegy 1–4 százaléka származik a neandervölgyiektől, Délkelet-Ázsia egyes részein pedig az embereknek akár 6 százaléknyi gyeniszovai DNS-ük is lehet. Ennek a génátvitelnek ma is jelentősége van: befolyásolja például, hogy milyen immunválaszt adunk a fertőzésekre, így a koronavírusra is.
Svante Pääbo 1955-ben született Stockholmban, apja Sune Bergström Nobel-díjas biokémikus volt. 1986-ban doktorált az Uppsalai Egyetemen, majd posztdoktori ösztöndíjasként a Zürichi Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i intézményében folytatta tanulmányait. 1990-ben lett a Müncheni Egyetem professzora. Az 1990-es évek végén a németországi Lipcsében megalapította a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetet, ahol jelenleg is dolgozik. Emellett egy japán posztgraduális felsőoktatási intézmény, az Okinavai Tudományos és Műszaki Intézet professzora is egyben.
A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be. Kedden a fizikai, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit ismerteti a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A hagyományoknak megfelelően csütörtökön hirdetik ki az irodalmi kategória nyertesét, ezt a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 7-én Oslóban hozzák nyilvánosságra a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 10-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
„A Nobel-bizottságok Alfred Nobel végakaratára alapozzák döntésüket, és azt keresik, hogy ki járult hozzá a legjobban az emberiség javához az elmúlt év vagy évek során.
A Nobel-díjakat és a díjazottakat az alapítvány igazgatója fontos inspirációs forrásnak tartja a fiatalabbak számára, mivel „fantasztikus szimbólumot és valós példát jelentenek arra, hogy az emberek valóban képesek megváltoztatni a történelem menetét”.
A Nobel-díjakat 1901 és 2021 között 609 alkalommal ítélték oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elismerését fejezte ki azoknak, akik a békét igyekeznek építeni a háborúk sújtotta övezetekben XIV. Leó pápa vasárnap délben elmondott beszédében. Az egyházfő rendkívüli tanácskozásra szólította a bíborosokat Rómába.
Két román állampolgár megsérült szombaton este Isztambulban egy fegyveres incidens során, amely a török nagyváros Taksim terén történt – jelentette be Oana Țoiu román külügyminiszter Facebook-oldalán.
Az orosz erők pénteken és szombaton a Hmelnyickij és a Rivne atomerőműveket ellátó energiaátviteli állomásokat támadták az ukrán energiainfrastruktúra elleni nagyszabású támadásuk részeként.
Kezet fogtam az amerikai elnökkel, hogy a Magyarországra vonatkozó szankciómentesség időhatár nélküli – szögezte le Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után.
Magyarország korlátlan időre kapta a mentességet a szankciók alól, erről állapodott meg a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton közösségi oldalán.
Az izraeli kormány szombaton bejelentette, hogy azonosították a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet által előző este átadott izraeli túsz holttestét.
Nicușor Dan román államfő állami látogatásra hívta meg Romániába Recep Tayyip Erdogan török elnököt.
Oroszország szombatra virradóra újabb széles körű támadást indított ukrán városok ellen, drónokkal és rakétákkal hajtott végre kombinált csapásokat az egész országban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti kapcsolat nagyon jó – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!