2007. november 08., 00:002007. november 08., 00:00
A helyszínen kommandósok, rendõrök és katonák gumibotokkal verték szét, s a környezõ utcákba is követték a szaladó tüntetõket – jelentette a helyszínrõl az Interfax hírügynökség tudósítója. Az értesülések szerint a tömeg az oszlatások ellenére tovább nõtt. Reggel a rendõrök mintegy száz embert kergettek szét, számuk délre már 3000 körül volt. A független Imedi tv-állomás szerint más városokban, így Kutaisziban és Batumiban ugyancsak tüntetések kezdõdtek. Az összecsapások helyszínérõl számos embert kórházba szállítottak. Pontos számuk tegnap ismeretlen volt, de a tbiliszi kórházakban szerzett értesülések szerint sokan vannak, s akadnak köztük súlyos állapotúak is. A fõváros Rusztaveli sugárútján, ahol az üldözési jelenetek zajlottak, megjelent egy katonai jármû, amely a rádiós és tévés jeleket zavarva akadályozza a helyszíni közvetítéseket. Az ellenzék II. Ilija grúz ortodox pátriárkát kérte a közvetítésre, a polgárháborút megelõzendõ. Újságírók elõtt a pátriárka kijelentette: az egyház kész a közvetítõ szerepre. Zurab Nogaideli kormányfõ jogosnak nevezte a fegyveres erõk fellépését a tüntetõkkel szemben, de hangsúlyozta, hogy a kormány feladata Grúzia területi épségének helyreállítása, a gazdasági fellendülés megvalósítása és munkahelyek teremtése. Véleménye szerint az elmúlt napokban a világ meggyõzõdhetett arról, hogy Grúzia tartja magát a demokratikus elvekhez. Moszkvában közben Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: ami Tbilisziben történik, az Grúzia és a grúz nép belügye, de nem közömbös Moszkva számára annyiban, hogy a grúziai vezetés állandóan igyekszik akadályozni a grúz–abház és a grúz–dél-oszét konfliktus békés rendezésének folyamatát. Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.