A nyugati katonai szövetségnek készen kell állnia az ukrán frontról érkező rossz hírekre, miközben Kijev továbbra is védekezik Oroszország teljes inváziója ellen – jelentette ki Jens Toltenberg, a NATO főtitkára.
2023. december 04., 09:292023. december 04., 09:29
„A háborúk szakaszosan fejlődnek” – mondta Stoltenberg az ARD német televíziónak adott szombati interjújában, amelyet vasárnap este idézett a Politico.
– mondta.
„Fel kell készülnünk a rossz hírekre is” – tette hozzá Stoltenberg, anélkül, hogy kitért volna a konkrétumokra.
A NATO-főtitkár megjegyzései annak kontextusában hangozzak el, hogy a nyugati szövetségesek az Ukrajnának nyújtandó lőszer- és pénzügyi támogatásról vitáznak, Moszkva pedig növeli csapatainak létszámát. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken rendeletet írt alá, amely mintegy 170 ezerrel, összesen 1,3 millióra növeli a katonák számát.
A frontvonalak az elmúlt hónapokban alig mozdultak el, annak ellenére, hogy Kijev nyáron ellentámadást indított. Az ukránok azonban manőverező robotrepülőgépekkel visszaszorították az orosz flottát a Fekete-tengeren, és mélyen orosz területen is károkat okoztak.
– mondta Stoltenberg az interjúban.
„Nem tudunk olyan szorosan együttműködni, ahogyan kellene” – mondta, és arra sürgette a kormányokat, hogy tekintsenek túl nemzeti érdekeiken, és lássák az összképet.
Putyin győzelme nemcsak Ukrajna számára lenne tragédia, hanem a többi szövetségesre nézve is veszélyt jelentene – mondta Stoltenberg. „Minél jobban támogatjuk Ukrajnát, annál gyorsabban véget ér a háború” - állította.
Újabb orosz dróntámadás Ukrajna ellen
Az orosz hadsereg a hétfőre virradó éjszaka 23 drónnal és egy manőverező robotrepülőgéppel támadta Ukrajnát – közölte hétfőn az ukrán hadsereg. A bejelentés szerint az ukrán légvédelem még a célpontjuk elérése előtt lelőtte a rakétát és 18 drónt.
Arról, hogy mi történt azokkal a drónokkal, amelyeket nem sikerült lelőni, illetve hogy voltak-e károk a támadás nyomán, nem érkezett közlés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!