Sokan meghaltak egy menekülthajóban Líbia partjainál

A haditengerészet Twitter-üzenetében megerősítette a menekültek halálát, de a folyamatban lévő mentőakcióra hivatkozva nem közölte, hányan haltak meg és hányan maradtak életben a hajón. A RAI TG-24 olasz hírtelevízió szerint a halottakat a hajó fenekén találták, valószínűleg megfulladtak a vízi járművön, amely túlzsúfolt volt, és süllyedni kezdett.

Az ANSA azt írta, hogy az Olaszország felé tartó hajó 21 mérföldre volt Líbia partjaitól, Lampedusa szigetétől délre, és mintegy 400 migránst szállított, akiknek nemzetiségét eddig nem közölték.
Eközben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) pénteken azt közölte: hónap végére meghaladja a negyedmilliót a Földközi-tengeren át Európába érkező migránsok száma, és több mint felük Görögországban ér partot.

A genfi székhelyű nemzetközi szervezet közlése szerint Görögország idén július végéig 134 ezer 988, Törökországból érkezett menekültről számolt be, Olaszország pedig 93 ezer 540-ről. A Spanyolországba és Máltára érkező migránsokkal együtt 2015-ben eddig 237 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren az Európába való bevándorlás céljából. Az IOM szerint az eddigi adatokat figyelembe véve augusztus végére a menekültek száma túllépi a 250 ezret.
Tavaly mintegy 219 ezer migráns érkezett a Földközi-tengeren át Európába - tette hozzá az IOM.
A nemzetközi szervezet becslései szerint idén legalább 2300 ember vesztette életét a tengeren a kockázatos átkelés közben.

Kovács Zoltán: elemi érdek üzenni
az úton lévőknek 
Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint elemi érdeke az uniónak és Magyarországnak is, hogy eljusson a kormány üzenete a már úton lévőkhöz, mert a statisztikák szerint a legtöbbjükről kiderül, hogy gazdasági bevándorlónak számít, így nem is kaphatna menekültstátust. A kormányszóvivő péntek reggel az M1 aktuális csatornán azt mondta, hogy az uniónak nincs áttekinthető rendszere a folyamat ellenőrzésére, mindenki \"kényére, kedvére\" érkezhet az unióba, viszont ez a \"modernkori népvándorlás\" beláthatatlan következményekkel jár. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy a kormány kedden dönt kampány indításáról a migrációs tranzitországokban. Azzal a szándékkal, hogy megtörje a szervezett, Magyarországról Nyugatra vezető embercsempész-útvonalat. Közölte, az a célja ezzel a kormánynak, hogy világossá tegye, nem érdemes elindulni Magyarország felé, mert megváltoztak a jogszabályok és épül a határzár.

Pénteken egyébként elindult a török partokhoz közeli Kósz szigetére az a hatalmas komphajó, amelyet az athéni kormány küldött a 33 ezer lakosú görög szigetre, ahol mintegy 7000, ideiglenes utazási dokumentumokra várakozó menekült tartózkodik.

Alekosz Flamburarisz államminiszter nyilatkozata szerint a hajón mintegy 2100-2500 menekültet tudnak ideiglenesen elhelyezni és ellátni, és egyidejűleg megtörténik a nyilvántartásba vételük is.
A komphajó azt a szigeten lévő stadiont fogja pótolni, ahol kedden verekedés tört ki a regisztrációra hosszú, zsúfolt sorokban várakozó mintegy 1500 ember között.

A bevándorlás kapcsán szombaton David Cameron brit miniszterelnök leszögezte: többet kell tenni azon országok stabilizálásáért, amelyekből a menekültek nekivágnak az Európába vezető útnak. Hozzátette: kormánya mindent megtesz, hogy megállítsa azokat, akik \"be akarnak törni\" Nagy-Britanniába.Mindeközben kiderült: akár 15 ezer fontot is elkérhetnek az embercsempészek a menekültektől, mire azok eljutnak Nagy-Britanniába. A BBC pénteki helyszíni riportjában közölte, hogy az Észak-Franciaországban tevékenykedő, feltételezések szerint brit embercsempészek egyre agresszívabbak, és fegyverrel fenyegetik nemcsak az illegális bevándorlókat, hanem a helyieket is.

A brit közszolgálati médiának egy neve elhallgatását kérve nyilatkozó szíriai menekült elmondta, 12 ezer fontért hozták el Szíriából Franciaországig, és még háromezret kellett fizetnie a Nagy-Britanniába való átkelésért. Az embercsempészeknek fegyvereik vannak, megfélemlítik és fenyegetik a menekülteket.

Mindeközben a német belügyminiszter bejelentette: Németországban felülvizsgálják a menedékkérőknek járó juttatásokat. Thomas de Maiziere a ZDF országos közszolgálati televízió csütörtök késő esti hírműsorában azt mondta, uniós kollégáitól rendre azt hallja, hogy az EU-ba igyekvő menedékkérők azért akarnak éppen Németországban menedékjogot kérni, és nem például Franciaországban vagy Hollandiában, mert nagyon magas a németországi ellátás színvonala.