Sikeres magyar lobbi

Az Európai Parlament megismétli, hogy további intézkedésekre van szükség a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében, a szubszidiaritás és a kulturális autonómia elvének tiszteletben tartásával. A jelentés külön is felhívja a román hatóságokat, hogy vegyék számításba a magyar közösség elvárásait. A külügyi bizottságban kompromisszum eredményeként alakult ki a végső szöveg, a kompromisszumos változat azonban csak kevéssel csorbította a magyar képviselők által benyújtott szövegjavaslatokat.
„Rendkívül fontosnak tartom, hogy a külügyi bizottság egyhangúlag fogadta el a Moscovici-jelentést, ezért nem valószínű, hogy a parlament egy hét múlva esedékes plenáris ülésén ne a most elfogadott formában szavazzák meg a szöveget” – nyilatkozta a Krónikának Gál Kinga néppárti képviselő.
„Ezt az eredmény nemzeti összefogással értük el” - emelte ki a döntés után Tabajdi Csaba, a magyar szocialista frakció vezetője. Hangsúlyozta, az elfogadott módosító javaslatok között ott vannak a fideszes Gál Kinga, a szabaddemokrata Szent-Iványi István, és saját javaslatai is. A három képviselő a néppárti, a szocialista és a liberális frakcióban lobbizott eredményesen.
Amint a Krónika megtudta, munkájukra nagy szükség volt, mert számottevő lobbierőt jelentett az Európai Parlament román megfigyelőcsoportja is. „Bennünket hazarendeltek, hogy a bukaresti parlamentben vegyünk részt a költségvetés vitáján – nyilatkozta a Krónikának Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ képviselője, aki egyben az EP-nek is megfigyelője. – Aztán arra ébredtünk, hogy kedden a Demokrata Párt EP-megfigyelői tűntek el Bukarestből, szerdán pedig a liberálisok, és végül a költségvetést sem sikerült megszavazni.” Eredményesen lobbizott egyébként az erdélyi magyar ügyekben a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány is. Képviselője a külügyi bizottság tagjainak közel felével, vagy ezek asszisztenseivel folytatott meggyőző beszélgetést.
A Külügyi Bizottság egyébként az után vitatta meg a Moscovici-jelentést, hogy azt korábban az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményezte. Növelte a magyar szempontok érvényesülési esélyét, hogy ebben a bizottságban éppen Gál Kingát bízták meg a véleményező jelentés elkészítésével. Amint a képviselő asszony elmondta, ennek a bizottságnak azért fontos a szerepe, mert Románia EU-csatlakozása után immár ez a bizottság követi nyomon a kisebbségi ügyekben megfogalmazott elvárások teljesülését.