Semjén: kitartunk a Székelyföld mellett

A politikus a Határok Nélkül című műsorban kifejtette: akárhogy szabdalgatják, a Székelyföld egy valóság, ugyanakkor a megmaradásunkat nagyban segíti, ha egy régióhoz tartozik a tömbmagyarság. Hozzátette: ez a Partium tekintetében ugyanígy van, Szatmár, Bihar és Szilágy megyének egyben kell lennie.

„A Parlament 7-es, legforgalmasabb kapuja fölött leng a székely zászló. Fontos, hogy a Székelyföldön élők ezt tudják, amikor azért üldözik őket a saját szülőföldjükön, mert kiállnak a szimbólumaik mellett. A magyar olyan sajátos nemzet, amely három részből áll: van az anyaországi, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarság, de ez a három nemzetrész egyetlen nemzetet alkot, s maga a nemzet kerül veszélybe, ha bármelyik ezek közül eltűnik. Ezért minden nemzetrésznek éreznie kell, hogy a magyar állam mögöttük áll\" - magyarázta a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a kormány a végsőkig kiáll Székelyföld mellett, minden segítséget megad a székelyeknek, hogy - élve természetes szabadságukkal, állampolgári jogaikkal - akik együtt akarnak lenni, azok együtt lehessenek, és ne kényszerítsék bele őket olyan hatalmas, román közigazgatási megyékbe, ahol a többségből kisebbség lesz, és nehezen tudják érvényesíteni az identitásához fűződő jogaikat.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a székelység és a magyarság soha nem kért olyat, ami ne lenne általános az Európai Unióban. Semjén Zsolt különösen fontosnak nevezte a nemzet közjogi egyesítését, vagyis, hogy a világon bárhol élő magyar megkaphatja az állampolgárságot. Az igazi erő az asszimiláció megfordítására az állampolgárság megadása: útlevél és szavazati jog, mondta a miniszterelnök-helyettes. Ennek érdekében küldött ki a kormány a nyugati diaszpórába 50 konzult és a Kőrösi Csoma Sándor Program keretében 50 „népművelőt\", akik magyar nyelv, népdal, néptánc, történelemtanítással erősítik meg az identitásukban a magyarságot.

Martonyi: javult a viszony a szomszédos országokkal

Összességében lényegesen javult Magyarország viszonya a szomszédos országokkal az elmúlt három évben - mondta Martonyi János magyar külügyminiszter az idei külképviselet-vezetői értekezleten kedden Budapesten. A tárcavezető értékelő beszédében kiemelte: a bizalomépítéshez idő kell, de sosem szabad feladni a reményt. A kormánynak soha nem állt szándékában a vitás kérdések elhallgatása, de sokszor hatékonyabb, \"ha nem élesítjük a hangnemet\" - mondta. Véleménye szerint minél jobb Magyarország együttműködése a szomszédos országokkal és minél sikeresebb a közép-európai kooperáció, annál kedvezőbbek a feltételek a határon túli magyar közösségek helyzetének javításához.

Martonyi János felidézte: a nemzetpolitikában eddig minden jobbközép kormánynak volt fontos üzenete. Antall József például azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát, az első Orbán-kormány létrehozta a státustörvényt, a jelenlegi kormány pedig \"szinte teljes nemzeti konszenzussal\" megteremtette a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének lehetőségét - közölte. Mint mondta, ez nagy jelentőségű lépés volt, és alapvetően a szomszéd- és Közép-Európa-politikában komolyabb feszültséget nem váltott ki, bár egy szomszédos országgal továbbra is vitatkoznak erről a kérdésről, de a párbeszéd folyik, és remélhetőleg megoldást találnak.