
Semjén a Benes-dekrétumokról: nincs kollektív bűnösség
Fotó: Tuchiluș Alex
Harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, de ha a két nemzet között barátság, együttműködés van, akkor nehéz minket összeugrasztania a politikának, és a kényes kérdésekre is könnyebben találunk megoldást – erről beszélt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Patrióta csatornáján szerdán közzétett videóban.
2025. december 25., 11:292025. december 25., 11:29
A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: nincs kollektív bűnösség, az emberi jogokkal alapvetően ellentétes, ha valakit a közösségéhez való tartozása miatt jogfosztanak, ezért harcolunk a Benes-dekrétumok ellen, minden szlovák–magyar kisebbségi tárgyaláson szóba hozzuk.
– jegyezte meg a miniszterelnök-helyettes.

A szlovák parlament megszavazta, hogy akár hat hónap börtönbüntetéssel is sújtható az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.
Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy mindenben az adott külhoni nemzetrész legitim pártja és vezetője mögött állnak, Felvidék esetében is azt teszik, amit a Magyar Szövetség és annak elnöke, Gubík László javasol.
Az orosz–ukrán háborúról szólva azt emelte ki, hogy egyrészt a háborúból bizonyos nyugati érdekcsoportok óriási üzletet csinálnak - gondoljunk a fegyveriparra és az energiabizniszre - másrészt „belelovalták magukat” abba a nyilvánvalóan vesztes álláspontba, hogy Ukrajna nyugati szövetséggel képes megnyerni ezt a háborút, térdre kényszeríteni Oroszországot.
Ezért az a magyar és az emberiség egyetemes érdeke, hogy ez ne történjen meg, ne eszkalálódjon az orosz–ukrán háború, és minél előbb béke legyen – húzta alá.

A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.
Hozzátette, a Majdan-i „események” után „az ultranacionalista ukrán hatalom totálisan jogfosztotta az ukrajnai kisebbségeket”, elsősorban az oroszt, de a magyart, a románt is.
A háború egyik oka az ukrajnai kisebbségek jogfosztása volt, az igazságos békébe beletartozik a kisebbségi jogok biztosítása. Azon dolgozunk, hogy ha a háború véget ér a Kárpátaljáról elmenekült magyarság visszatérhessen a szülőföldjére, és ott a magyar élet feltételei biztosítva legyenek – szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Peter Pellegrini szlovák államfő kedden aláírta a büntető törvénykönyvnek azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
szóljon hozzá!