Segíteni a gondokon – a Magyar Televízió vezetői Kárpátalján

A vendégek mindkét intézménynek könyveket adományoztak, és a középiskola 25 diákját és tanárát hívták meg, a televízió által szervezett, 1956 eseményeit feldolgozó nyári diáktáborba.
Beregszászon Kulin Zoltán, az Ungvári Magyar Televízió vezérigazgató-helyettese fogadta a vendégeket, és számolt be az általa vezetett intézmény helyzetéről. A televízióban 265 munkatárs, nehéz körülmények között, sokszor húszéves technikával dolgozik. A forgatáshoz saját gépkocsijukat használják, és a folyamatos leépítések miatt a létbizonytalanság gondolatával is együtt kell élniük. Pedig a viszonylag toleráns ukrán médiatörvény nyomán a televízió, legalábbis látszatra, perspektivikus jövő elé néz. A napi 12 órás adásidő kitöltése a szűk anyagi források mellett lehetetlen feladat elé állítja a vezetőket és a munkatársakat. A törvényalkotók a csatorna finanszírozását a reklámlehetőségek kibővítésével kívánták biztosítani. Az óránként 17 perces reklámblokk, az alkohol- és a cigarettareklám megengedése páratlan az európai közszolgálati műsorszórás gyakorlatában, de a régió rossz gazdasági helyzete miatt kevés a reklámozó. A tárgyaláson felvetődött, az Magyarországgal összekötő, a mindennapi kapcsolattartást megkönnyítő optikai kábel létesítésének kérdése. E rendszer a környező országokban már működik, és előbb-utóbb a korszerű televíziózásban alapkövetelménnyé válik. Kulin Zoltán kérte a Magyar Televízió segítségét a műsoridő megtöltéséhez, amit a jelen lévő vezetők meg is ígértek.
Kárpátalján 1968 óta működik az állami televízió, és ez egyben a magyar adások kezdetét is jelentette. Már a szovjet korszakban is jó együttműködés alakult ki az intézmény és a Magyar Televízió között: 1988-ban innen jelentkezett be először határon túlról élőben a népszerű műsor, az Ablak.