2007. szeptember 11., 00:002007. szeptember 11., 00:00
Sarif két ízben – 1990 és 1993 között, valamint 1997 és 1999 között – volt az ázsiai ország kormányfője. Hatalmát a jelenlegi tábornok-elnök, Musarraf döntötte meg katonai puccsal 1999-ben. Az államcsíny után sikkasztás, adócsalás és árulás vádjával életfogytig tartó elzárásra ítélték, de végül megállapodott a Musarraf-rendszerrel abban, hogy szintén politikus fivérével együtt külföldre, Szaúd-Arábiába távozik, és legalább tíz évig nem tér haza. A pakisztáni legfelsőbb bíróság azonban idén augusztus végén kimondta, hogy e megállapodás semmis, és Sarifnak joga van hazatérni. A volt kormányfő ezért nemrégiben közölte, hogy ezt meg is teszi, mert indulni szándékozik az év végén vagy a jövő év elején esedékes parlamenti választásokon, pártja, a Pakisztáni Muzulmán Liga-Navaz élén. Sarif Londonból való elindulása előtt, vasárnap közölte: tudatában van annak, hogy hazájában megpróbálják őt letartóztatni vagy kitoloncolni. Tegnap reggel érkezett Iszlámábádba, a hatóságok letartóztatási paranccsal a kezükben még a repülőgépen körbevették, majd a bevándorlási formaságokkal kapcsolatos néhány órás huzavona után a régi vádak alapján őrizetbe vették, és föltették a pakisztáni légitársaság egyik bérelt gépére, amely közép-európai idő szerint délután fél háromkor száll le a szaúd-arábiai Dzsiddában. Az Európai Unió felszólította Pakisztánt, hogy tartsa tiszteletben saját legfelsőbb bíróságának döntését, és engedje meg, hogy Sarif az országban tartózkodjék.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok