Kemény szavak. Marco Rubio szerint hazugság, hogy Washington a Donbasz teljes feladását kéri az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákért cserébe
Fotó: Facebook/Marco Rubio
Marco Rubio amerikai külügyminiszter pénteken kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök állításai, miszerint Ukrajnának az amerikai biztonsági garanciákért cserébe ki kellene vonulnia a Donyec-medencéből, nem felelnek meg a valóságnak.
2026. március 28., 10:352026. március 28., 10:35
„Ez hazugság. Láttam, ahogy ezt mondja, és sajnálatos, hogy ilyet mondott, mert tudja, hogy ez nem igaz, és nem is ezt mondták neki” – nyilatkozta Rubio az újságíróknak a Kyiv Independent szerint.
– belekeveredünk a háborúba.”
Mint arról beszámoltunk, egy szerdán közzétett Reuters-interjúban Zelenszkij azt állította, hogy a Washington által Ukrajnának javasolt biztonsági garanciák attól függnek, hogy Kijev kivonja-e csapatait a még mindig ukrán ellenőrzés alatt álló donbaszi területekről.
„Az amerikaiak készek magas szinten véglegesíteni ezeket a garanciákat, amint Ukrajna készen áll a Donbaszból való kivonulásra” – mondta Zelenszkij az interjúban.
Az Egyesült Államok az ukrajnai békemegállapodáshoz szükséges biztonsági garanciák felajánlását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Kijev az ország keleti régiója, a Donyec-medence egészét engedje át Oroszországnak” – állította Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök egyre nagyobb nyomást gyakorol Ukrajnára, mivel a Fehér Ház igyekszik gyorsan véget vetni Oroszország Ukrajna elleni háborújának, miközben az Egyesült Államok és Izrael Iránnal folytatott konfliktusára koncentrál – tette hozzá Zelenszkij.
Oké, mi is az a biztonsági garancia? Olyan csapatok, amelyek hajlandóak beavatkozni és szavatolni a biztonságot. Ha ezt most bevezetik, az azt jelenti, hogy belekeverednek a háborúba” – mondta Rubio az Air Force One mellett.
– tette hozzá.
Amikor egy riporter megkérdezte, mi az Egyesült Államok álláspontja a Donbasz ügyében, Rubio azt mondta, hogy a Fehér Ház nem „támogatja” Oroszországot.
„Elmondtuk az ukrán félnek, mihez ragaszkodnak az oroszok. Nem támogatjuk ezt; csak elmagyaráztuk nekik. Az ő döntésük. Nem nekünk kell meghozni helyettük. Soha nem mondtuk nekik, hogy fogadják el vagy sem” – szögezte le.
„A mi szerepünk az volt, hogy megpróbáljuk kideríteni, mit akar mindkét fél, és megnézzük, tudunk-e középutat találni.
– mondta Rubio.
Mivel az Egyesült Államok által közvetített béketárgyalások megrekedtek, Oroszország maximalista követeléseket támasztott a tárgyalások során, többek között azt, hogy Ukrajna vonuljon vissza a Donbasz általa ellenőrzött részeiről. Kijev továbbra is azt állítja, hogy a tűzszünetet a jelenlegi frontvonalak mentén kell megkötni.
Eközben
„A találkozó egyik résztvevője valóban azt mondta, hogy szerinte szükséges lenne, ha az állam egy meghatározott, nagyon nagy összegű pénzt különítene el erre a célra” – nyilatkozta Peszkov péngteken. „Ez az ő személyes véleménye volt.”
A cáfolat a Financial Times cikkére reagál, amely névtelen forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Putyin azt javasolta a nagyvállalatoknak, hogy járuljanak hozzá az állami költségvetéshez.
A hírek szerint az oligarchákhoz intézett felhívás akkor érkezett, amikor Oroszország egyre növekvő költségvetési hiánnyal és emelkedő katonai kiadásokkal szembesül az Ukrajna elleni teljes körű invázióval kapcsolatban.
A The Bell szerint legalább egy másik nagyvállalkozó is támogatta az ötletet, bár ő nem nevezte meg a konkrét összeget.
A lap arról számolt be, hogy a kezdeményezés Putyintól származott.
A Kreml szóvivője azt állította, hogy az üzletember azzal indokolta a lépést, hogy sok résztvevő az 1990-es években alapította vállalkozását, és kapcsolatai vannak az állammal.
„Ezért sokan most kötelességüknek tartják, hogy ilyen hozzájárulásokat tegyenek” – mondta Peszkov.
Peszkov egyúttal bírálta Washingtont amiatt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti potenciális gazdasági együttműködést a Moszkva által Ukrajna ellen folytatott háború befejezésére irányuló tárgyalások előrehaladásához köti.
Oroszország továbbra is szorgalmazza a nagyszabású gazdasági együttműködést az Egyesült Államokkal.
„Az amerikai fél az egész helyzetet az ukrajnai konfliktus megoldásához köti” – mondta Peszkov a napi tájékoztatón. „Úgy véljük, hogy ez helytelen, és károsítja érdekeinket – és nem csak a miénket, hanem az amerikai vállalatok érdekeit is.”
„Oroszországnak van a legerősebb pozíciója, és a leghatékonyabb erőforrásokkal rendelkezik” – mondta Dmitrijev az orosz állami médiának. „Minden kizárólag Oroszország feltételei szerint fog történni.”
Dmitrijev korábban, február 18-án azt mondta, hogy a szankciók feloldása több mint 14 billió dollár értékű közös projekteket indíthat el Oroszország és az Egyesült Államok között.
A javaslatot Kijevben is alaposan megvizsgálták, ahol a tisztviselők attól tartanak, hogy a gazdasági ösztönzőket a tárgyalások során engedményekhez köthetik.
Volodimir Zelenszkij elnök február 6-án kijelentette, hogy az ukrán titkosszolgálat tájékoztatta őt a körülbelül 12 billió dolláros keretösszegről az esetleges amerikai–orosz gazdasági együttműködésre vonatkozóan.
A javaslatok állítólag magukban foglalják az atomenergia terén való együttműködést, a lítium, réz, nikkel és platina kitermelésének bővítését, valamint a nehezen kitermelhető olajkészletek terén való közös vállalkozásokat is.
Oroszország jelezte, hogy az amerikai vállalatok kedvezményes elbánásban részesülhetnek, ha visszatérnek az orosz piacra, és hogy a teljes körű inváziót követő nyugati vállalati kivonulás után a korábbi amerikai beruházásokat figyelembe vehetik a kártérítési tárgyalások során.
Közben a katonai műveletek is folytatódnak: ukrán beszámolók szerint szombatra virradóra egy ukrán Flamingo manőverező robotrepülőgép csapódott az Oroszország Szamarai területén működő Promszintez robbanószergyárba, a helyiek hatalmas tűzgolyóról számoltak be a becsapódás helyszínén.
Az orosz hatóságok szerint a Jaroszlavl elleni dróntámadásban találat ért egy lakóházat, egy gyerek meghalt, a szüleis súlyosan megsérültek.
Oroszország közben szintén folytatta az Ukrajna elleni csapásokat, az Odessza elleni légitámadásban egy szülészet és több oktatás intézmény is megrongálódott, egy személy meghalt, tizenegyen megsérültek.
Egy Krivij Rih elleni csapásban ketten haltak meg.
Putyin: Moszkva nem ellenzi a kapcsolatok helyreállítását Európával
„Oroszország soha nem mondott le az Európához fűződő kapcsolatainak fejlesztéséről és helyreállításáról” – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken az orosz biztonsági tanács ülésén.
„Oroszország és az európai országok közötti kapcsolatok válsága nem a mi hibánkból következett be, és az ukrajnai eseményekre való hivatkozásoknak nincs megfelelő alapjuk, mert maga az európai válság a korábbi amerikai kormányzat és számos vezető európai ország hibájából következett be” – mondta az államfő.
„Ők támogatták az ukrajnai államcsínyt, amely aztán az egész tragikus eseménysorozat okává vált” – mondta.
A biztonsági tanács meghallgatta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentését Oroszország és az Európai Unió kapcsolatainak kilátásairól. Vlagyimir Putyin március elején kifejezte Oroszország készségét arra is, hogy együttműködjön az európaiakkal az üzemanyag-ellátás terén. „Mi soha nem utasítottuk vissza, készek vagyunk együttműködni, de szükségünk van valamilyen jelzésre tőlük, hogy ők is együtt akarnak működni” – mondta akkor az orosz elnök, akinek szavaira az RBK gazdasásági portál emlékeztetett pénteken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mától adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – emlékeztetett Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Facebook-oldalán szombaton posztolt bejegyzésben.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az iráni háború „még nem ért véget”, miközben azt állította, hogy Teherán „megállapodást akar kötni”.
Megérkeztek az első levélszavazatok a Nemzeti Választási Irodához (NVI), már több mint ezer levélszavazatot visszajuttattak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Az Európai Unió tagországaiban mintegy 1 millió 177 ezer ember szerzett állampolgárságot 2024-ben, 122 700-zal többen, mint a megelőző évben, ami 11,6 százalékos növekedést jelent.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön 10 napra elhalasztotta az iráni energialétesítmények elleni katonai csapásokat a Teheránnal zajló egyeztetésekre hivatkozva.
A moldovai polgárok relatív többsége támogatja, hogy országa egyesüljön Romániával – derül ki egy friss felmérésből.
Keményen Bírálta Donald Trump amerikai elnök a NATO-t, amiért nem segít az iráni rezsim elleni katonai műveletekben. Izrael közben újabb iráni vezető megölését jelentette be.
Az Egyesült Államok az ukrajnai békemegállapodáshoz szükséges biztonsági garanciák felajánlását ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Kijev az ország keleti régiója, a Donyec-medence egészét engedje át Oroszországnak” – állította Volodimir Zelenszkij.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
Amíg Ukrajna nem ad olajat, Magyarország irányából nem kap gázt. Magyarország energiabiztonságát megvédjük, a védett benzinárat és a rezsicsökkentett gázárat megtartjuk – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Facebook-oldalán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!