2007. augusztus 15., 00:002007. augusztus 15., 00:00
Az orosz vasúttársaság képviselőinek nyilatkozata szerint a sérültek pontos száma hatvan. Közülük 27-et utaltak kórházba, hármukat súlyos állapotban. A szerelvényen összesen 131 utas tartózkodott. A tizenkét vasúti kocsiból kilenc siklott ki. A baleset Novgorod körzetben történt, Moszkvától mintegy ötszáz kilométerre. A helyszínre érkező nyomozócsoport az Interfax hírügynökség értesülései szerint másfél méteres kráterre bukkant az egyik felborult vasúti kocsi alatt.
A síneket megrongáló robbanószerkezetet alig harminc méterre egy vasúti híd előtt helyezték el az elkövetők, szakértők szerint abban a reményben, hogy a vonat lezuhan a hídról, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. A gondos előkészítés során nyilván azzal is számoltak, hogy éppen a Moszkva és Szentpétervár közötti vonat kisiklása nagy figyelmet kelt az orosz és a nemzetközi sajtóban – vélekedtek szakértők. A merénylet tényét az állami vasúttársaság is elismerte, kizárva a műszaki meghibásodás lehetőségét. Később a helyszínen dolgozó nyomozók jelezték: már azt is tudják, hogy milyen robbanóanyagot használtak fel a pokolgép készítéséhez, és hogy miként hozták működésbe a szerkezetet, ezt azonban, a vizsgálatra hivatkozva, nem közölték. Az Interfax egyik meg nem nevezett forrása elmondta: minden lehetőséget vizsgálnak. Nem tartják kizártnak, hogy úgynevezett egyéni terrorakcióról van szó, vagyis hogy a vonat utasai vagy mintegy húsztagú személyzete közül irányult volna valaki ellen a merénylet. Nem zárják ki, hogy a történtek mögött jobboldali radikális erők állnak, és követnek egy „kaukázusi” nyomot is, de ennek valószínűségét csekélynek tartják.
Vlagyimir Putyin államfő egyébként felkérte a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetőit, hogy folyamatosan tájékoztassák őt a nyomozás állásáról. Tegnap a déli órákra a kisiklott vonat valamennyi vagonját sikerült felállítani, s kora délutánra ígérték a forgalom beindítását a párhuzamos két sínpár egyikén.
Hírösszefoglaló
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.