Sokan a 31 éves Sebastian Kurzot jósolják Ausztria következő kancellárjának
Fotó: CNBC.com
Kormány- és egyben koalíciós váltás várható Ausztriában a mai előrehozott parlamenti választások nyomán. Csaknem 6 és fél millió, 16. életévét betöltött szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy az alkotmányos menetrendnél egy évvel korábban válassza meg a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjét, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt.
2017. október 15., 10:222017. október 15., 10:22
2017. október 15., 10:232017. október 15., 10:23
Ausztriát a második világháború óta kisebb megszakításokkal a két nagy pártból, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció irányította, így az elmúlt tíz évben is. A szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rövidebb ideig volt hol az SPÖ, hol az ÖVP partnere. A közvélemény-kutatások most azt valószínűsítik, hogy a nagykoalíció tízéves uralmának vége szakad, és a radikális jobboldali FPÖ „királycsináló” és ismét koalíciós résztvevő lehet.
A felmérések szerint a vasárnapi választásokon az eddigi kisebbik koalíciós párt az Osztrák Néppárt végez az élen A konzervatív párt támogatottsága 32-34 százalék között mozog, miközben a szociáldemokraták és a szabadságpártiak a második-harmadik helyért versengenek 24-26 százalékkal.
A szociáldemokrata párt által vezetett nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitika kudarca miatt bomlott fel és ennek nyomán született meg a döntés arról, hogy az országban előrehozott választásokat tartanak. A legutóbbi parlamenti választásokat 2013 szeptemberében tartották, és mivel a törvényhozás mandátuma öt évre szól, a következő voksolás 2018 őszén lett volna esedékes.
A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociáldemokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat. Elemzők az ÖVP és az FPÖ koalícióját valószínűsítik, kancellárnak pedig Kurzot jósolják, aki ez esetben Európa legfiatalabb kormányfője lenne. A választási eredmények függvényében mindazonáltal más összetételű koalíció is elképzelhető, még az SPÖ és az FPÖ összefogása is, vagy akár – ha nem marad más lehetőség – az ÖVP-SPÖ koalíció újjáalakulása, de ezúttal ÖVP-irányítással.
Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. A felmérésekből az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!