Fotó: Orosz elnöki hivatal
Ukrajna esetleges NATO tagsága biztonsági fenyegetést hoz létre Oroszország számára, s az ukrajnai orosz „hadművelet” megindításának egyik indoka éppen Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt – jelentette ki csütörtökön az orosz elnök.
2023. július 14., 08:042023. július 14., 08:04
2023. július 14., 08:142023. július 14., 08:14
„Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában.
– tette hozzá.
Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.
Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz. „Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára” – tette hozzá.
Mint mondta,
„Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren” – ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy ez egy kevésbé kellemes körülmény.
„Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek” – fűzte hozzá.
„Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját” – jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.
Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta, Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés kidobta azt a szemétbe.
Putyin kijelentette még:
Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.
Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése. „Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk” – szögezte le az orosz elnök.
Eközben
A kétnapos EU-ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva az elnök emlékeztetett: szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe.
„Most is nagyon szorosan, kéz a kézben dolgozunk azon, hogy gabonát és egyéb élelmiszereket juttassunk el azokhoz, akiknek nagy szükségük van rá. Most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ most rá figyel ebben a kérdésben” – emelte ki.
Von der Leyen arról is beszélt, hogy
Mint mondta, az ENSZ-szel együtt azon dolgozik az EU, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.
A találkozó napirendjét taglalva az elnök elmondta, hogy a novemberi COP28 klímacsúcs előkészítéseként tárgyalnak majd a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális célok meghatározásáról. Mint mondta, az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásában még mindig tapasztalható hatalmas hiányt nem lehet csak az államháztartásból pótolni, szükség van a magánszektor hozzájárulására is.
Biden: Ukrajna a NATO tagja lesz
Ukrajna a NATO tagja lesz, de addig nem, amíg háborúban áll Oroszországgal – jelentette ki csütörtökön Helsinkiben sajtótájékoztatóján az amerikai elnök.
„A kérdés nem az, hogy csatlakozzon-e NATO-hoz vagy sem, hanem az, hogy mikor tud csatlakozni” – szögezte le Joe Biden a vilniusi NATO-csúcs után, amelyen semmilyen csatlakozási ütemtervet sem nyújtottak be Ukrajna számára.
Biden kijelentette: azt várja, hogy az ukrán ellentámadás az Oroszországgal való tárgyalásokhoz vezet majd. Hozzátette: nem gondolja, hogy a háború több évig tartana.
„Remélem, az a várakozásom, hogy Ukrajna jelentős eredményeket ér el az offenzívája során, ami előbb vagy utóbb tárgyalásos rendezéshez vezet majd” – mondta az amerikai elnök.
A Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatón Biden hangsúlyozta: a NATO-vezetők megmutatták a világnak, hogy a katonai szövetség „egységesebb, mint valaha”. – A szövetségesek tudják, hogy ez a harc nemcsak Ukrajna jövőjéért, de egész Kelet-Európa és a világ szuverenitásáért, biztonságáért és szabadságáért folyik – mondta az amerikai elnök.
Biden hihetetlen előnynek nevezte Finnország NATO-csatlakozást, amikor a csúcstalálkozóról hazatérőben csütörtökön Helsinkiben finn vezetőkkel találkozott. Sauli Niinistö finn államfővel a helsinki elnöki palotában tartott kétoldalú találkozóján kijelentette: „nem hiszem, hogy a NATO valaha is erősebb volt”.
Finnország áprilisban csatlakozott a NATO-hoz. Az Európai Unió tagállamai közül messze Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal: mintegy 1340 kilométer. Finnország csatlakozásával a NATO Oroszországgal közös határa a duplájára nőtt.
A finn elnök „biztonságunk új korszakáról” beszélt. Niinistö köszönetet mondott a támogatásért az Egyesült Államoknak, és elismerően nyilatkozott arról, hogy Joe Biden egységet alakított ki a vilniusi NATO-csúcson.
Megérkeztek az amerikai kazettás lőszerek Ukrajnába
Valerij Serseny, a délkeleti országrészben harcoló erők szóvivője közölte, hogy az ukrán hadsereg kazettás lőszereket kapott.
Az Egyesült Államok alig egy hete jelentette be, hogy ilyen lőszereket fog átadni a kijevi vezetésnek. A kazettás lőszereket több mint száz országban tiltották be, mert veszélyt jelentenek a civil lakosságra is.
Serseny az ukrán állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy ugyan a lőszerek már az egységeknél vannak, de még nem vetették be őket.
Ukrajna állítása szerint ezeket a lőszereket csakis a „megszállók elűzésére” fogja használni saját területén, és lakott területen nem fogja bevetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai haderő légicsapások újabb hullámát hajtotta végre iráni célpontok ellen – közölte a Központi Parancsnokság (CENTCOM) csütörtökön.
A szabályozás kapcsán számos aggodalom látott napvilágot, ezért az RMDSZ-es képviselőhöz fordultunk: oszlassa el, vagy erősítse meg azokat a félelmeket, melyek szerint most már kontroll nélkül ellenőrizhetik a polgárok magánbeszélgetéseit.
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás