Putyin türelemre inti az ukrajnai szakadárokat

A település fontos része az egyoldalúan kikiáltott „donyecki népköztársaságnak”, amely a hétvégén népszavazást készül tartani az Ukrajnától való függetlenségről. Vlagyimir Putyin orosz államfő ugyanakkor szerdán arra kérte a Donyeck és Luhanszk megyei oroszbarát erőket, halasszák el a népszavazást annak érdekében, hogy megteremtsék a párbeszéd feltételeit. Egyúttal közölte: támogatja a május 25-ei ukrajnai elnökválasztást, és bejelentette: visszavonja az ukrán határ mentén állomásozó orosz erőket.

Arszen Avakov belügyminiszter korábban még arról beszélt, hogy Mariupol teljesen a kijevi vezetés ellenőrzése alá került. Napközben azonban néhány száz oroszbarát tüntető gyűlt össze a városháza elé. A „donyecki népköztársaság” hívei a hivatal előtt álló zászlórúdról levették az ukrán zászlót, amelyet pár órával korábban húztak fel az ország egységéért demonstrálók.

A belügyminisztérium sajtószolgálata szerint a szakadár fegyveresek megtámadták az Azov nevű különleges belügyi zászlóalj egyik autóbuszát, amely Mariupolból a szomszédos Zaporizzsja megyében lévő Bergyanszk felé tartott, és megsebesítették a buszsofőrt. A belügyi erők tagjai viszonozták a tüzet, a csaknem egy órán át tartó tűzharcban egy támadó életét vesztette, két másikat pedig lefegyvereztek és őrizetbe vettek.

Eközben a kelet-ukrajnai megye északi részén, Szlovjanszk környékén reggel is folytatódtak a harcok a terrorellenes művelet erői és a szakadárok között. Szakadárok egy csoportja megpróbált kitörni a városból, a terrorellenes erők azonban feltartóztatták őket egy ellenőrzőpontnál, és tűzharc bontakozott ki közöttük.

Az oroszbarát szakadárok Fagot páncéltörő rakétarendszereket telepítettek Szlovjanszk városa körüli ellenőrzőpontokon. A szakadárok azzal fenyegetőztek, hogy minden épületet felrobbantanak a városban, amelyen ukrán címer van, ha a terrorellenes erők támadást intéznek ellenük.

Lavrov fasizmusnak nevezte az Odesszában történteket

Ami Odesszában történt, az tiszta fasizmus, Oroszország pedig nem engedi szőnyeg alá söpörni a történteket – jelentette ki Szergej Lavrov szerdán az orosz külügyminisztériumban tartott győzelemnapi megemlékezésen.

„Ez már nem egyszerűen a náci bűnösöket éltető jelszavakkal való felvonulás, hanem a fasizmus élő megnyilvánulása” – mondta a külügyminiszter. Odesszában a múlt pénteken az Ukrajna egysége mellett tüntetők és az oroszbarát szakadárok között kitört összecsapások során felgyújtották a szakszervezetek székházát, és több mint 40-en égtek benn az épületben.

Kiszivárgott Luhanszk függetlenségi nyilatkozata

Egy kijevi hírportál birtokába kerültek olyan, aláírásra váró dokumentumok, amelyekből kirajzolódik a kelet-ukrajnai Luhanszk megye függetlenné válásának, illetve Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához való csatlakozásának a menetrendje a május 11-ei függetlenségi népszavazás után. A dokumentumokat az Ukrajinszka Pravda hírportál tette közzé szerdán, és azt írta, hogy az orosz politikai szakértők által kidolgozott okmányokhoz az ukrán titkosszolgálatok jutottak hozzá.

A dokumentumokból ítélve a luhanszki szakadárok a krímihez hasonló forgatókönyvvel számolnak: a népszavazás után önálló állam alakulna a megye határain belül, majd meghatározott feltételek mellett csatlakozna Oroszországhoz vagy újra Ukrajnához. John Kerry amerikai külügyminiszter egyébként kedden elutasította az általa kiagyaltnak és színleltnek minősített népszavazásokat.

Kanadai F-18-asok Aranyosgyéresen

Az aranyosgyéresi légi támaszpontra érkezett szerdán a kanadai légierő hat F-18-as vadászgépe. A kanadai pilóták a NATO-n belüli együttműködés keretében az ukrajnai események kapcsán érkeztek Erdélybe, ahol együtt gyakorlatoznak majd helyi kollégáikkal.
Egyébként a NATO főparancsnoka kedden azt mondta: a NATO-ban felülvizsgálják azokat a döntéseket, melyeket a hidegháború után hoztak Európára vonatkozóan. Átgondolják a többi közt azt is, hol állomásoztassanak csapatokat, választ vár ugyanis Oroszország krími, illetve kelet-ukrajnai fellépése. A NATO-nak meg kell fontolnia azt a lehetőséget, hogy tartósan csapatokat állomásoztasson egyes kelet-európai országokban – vélte Philip Breedlove tábornok.
A Kanadában tartózkodó Breddlove sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a NATO-nak meg kell vizsgálnia, mennyire áll készen arra, hogy válaszoljon az új politikai helyzetre és azokra a kihívásokra, amelyek a Krímben és Kelet-Ukrajnában keletkeztek Oroszország fellépése nyomán. A válaszadási képességek keretében át kell tekinteni azt is, hogyan kell elhelyezni a jövőben a NATO erőit – adta értésre.