Hirdetés

Putyin multipoláris világrendet akar – Az elemző szerint a Nyugat is lehetne megfontoltabb az ukrán-orosz konfliktus kapcsán

Új szituáció. Románia biztonsági helyzete magas szintű, de nem kritikus kihívás előtt áll •  Fotó: function.mil.ru

Új szituáció. Románia biztonsági helyzete magas szintű, de nem kritikus kihívás előtt áll

Fotó: function.mil.ru

Tovább romlott a biztonsági helyzet Európában annak nyomán, hogy Moszkva a szakadár ukrajnai területek önállóságának elismeréséről döntött – szögezte le a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője. A kolozsvári születésű szakértő – aki korábban diplomataként is tevékenykedett, és a bukaresti, illetve a chişinăui nagykövetségen is dolgozott, így jól ismeri a posztszovjet térséget – rámutatott: Vlagyimir Putyin ismét többpólusú világrendet akar, amelyben Oroszországnak kiemelt szerep jut.

Balogh Levente

2022. február 23., 19:202022. február 23., 19:20

2022. február 23., 22:162022. február 23., 22:16

– Romlott-e a biztonsági helyzet a térségben, illetve Romániában annak nyomán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár Donyeck és Luhanszk elismeréséről döntött, és orosz csapatokat küldött a két régióba?

– Összességében tovább romlott az európai biztonsági, politikai helyzet, és elsősorban Oroszország gazdasága jelentős veszteségeket szenved. A mostani donbaszi orosz bevonulás ellentmond az Oroszország, Ukrajna és az EBESZ által 2014-ben aláírt Minszki Jegyzőkönyvnek, amely a donyecki és luhanszki polgárháború után tűzszüneti vonalat határozott meg, Ukrajna decentralizálásáról és demilitarizálásról nyitott párbeszédet, tárgyalásokat írt elő, és a feszültségeket helyhatósági választásokkal tervezte csillapítani. Ezt a megállapodást vette alapul a francia–brit–német közvetítésű Normandiai Formátumú tárgyalássorozat, de előrelépést az ukrajnai válság megoldásában nem értek el.

Idézet
Ezen diplomáciai erőfeszítésekről való lemondás egy sor veszélyes és ismeretlen kimenetelű folyamatot indíthat el. Gazdasági problémák, migráció, katonai összecsapások veszélye, a nemzetközi kapcsolatok sérülése, a kisebbségek helyzetének romlása – de mindez inkább csak Kelet-Európában várható.

Románia és Magyarország főleg gazdasági kihívások elé néz, de összességében a biztonsági helyzet ezen romlása nem kedvez senkinek. Románia gázszükségletének egyharmadát kapja orosz forrásból, és jelentősebb orosz tőke van a román alumínium- és színesfém-iparban, a petrolkémiában – mindezen vállalkozások teljesítménye zavart szenvedhet, de nem érinti Románia működőképességét, vitális érdekeit. Románia biztonsági helyzete magas szintű, de nem kritikus kihívás előtt áll, mert a Nyugat és Kelet közötti európai hibrid háborúban fontos regionális tényező.

Hirdetés

A katonai forgatókönyvekben szerepel egy esetleges Odessza elleni orosz támadás, amelynek mellékes hadszíntere lehet a tengeri felségvizek, a Duna-delta, Konstanca, a szakadár Transznisztria térsége. A román fél azt is számításba veszi, hogy egy esetleges Ukrajna elleni orosz támadást Kijev Transznisztrián torol meg, ami összetett és potenciálisan veszélyes regionális következményekkel járna. Ezen utóbbi forgatókönyveknek kevés a valószínűsége, mert egy NATO–orosz konvencionális háború, legalábbis számomra abszurdum, nem lennének győztesek.

– Van arra esély, hogy továbbmegy, és tényleg lerohanja Ukrajna egyéb területeit is?

– Az orosz katonai doktrína, amelyet a Krím 2014-es annektálása után újítottak meg, előírja, hogy

Idézet
Oroszország csak akkor támad, ha a következő feltételek mind teljesítve vannak: nagy erőfölény, váratlan/meglepetésszerű támadás, alacsony várható emberi veszteségek, a belföldi közvélemény masszív támogatása, pontosan megfogalmazott célok és kivonulási stratégia, minimális gazdasági veszteségek, magas politikai előnyök.

Meglátásomban egy Ukrajna elleni totális háború esetében ezek a feltételek jelenleg nem teljesíthetőek. Gondoljunk csak arra, hogy Oroszországnak a meglévő nyugati szankciók miatt csupán pár százalékos éves gazdasági növekedése volt az elmúlt évtizedben, ami tovább fokozza technológiai, gazdaság lemaradását fő vetélytársaitól. A nagy orosz energia- és bányászati cégek nyugati tőzsdéken dollárban vannak jegyezve, sőt vannak olyan vállalatok, mint az uránbányászatban, amelyeknek székhelye is Nyugaton van.

A jelenleg zajló donbaszi orosz katonai bevonulás hatására megrendült a nyugati bizalom az orosz gazdasággal szemben, így zuhanórepülésben van a moszkvai tőzsde, és az orosz kormányzat a napokban elhalasztotta az esedékes kötvénykibocsátást, vagyis külföldi hitelből nem tudja finanszírozni magát. Az orosz high-tech fegyverrendszerek tajvani és dél-koreai mikrochipeket használnak, a connected World (összekapcsolt Világ) nemzetközi gazdasága már gyorsan és brutálisan reagál bármely nagyobb problémára.

Az ellenvélemény ugyanakkor az lehet, hogy Oroszország a Nyugatnál nagyobb nehézségeket is kibír, de ebben az esetben a Kreml várhatóan óvatos lesz, és előbb az eddigi károkat méri fel. Az inváziót azonban nem lehet kizárni, előfordulhat, hogy egyre nagyobb az esélye. Hogy mi lesz, azt csak Vlagyimir Putyin orosz elnök tudja.

•  Fotó: magyaridok.hu Galéria

Fotó: magyaridok.hu



– Veszélyben lehetnek-e NATO-tagállamok, különös tekintettel a balti államokra, amelyeket a Suwalki-korridor elfoglalásával elszigetelnének a szövetség többi részétől?

– Egy háború a két katonai blokk között alacsony valószínűségű, de nem kizárható. A mostani konfrontációk hibridek, vagyis egyszerre gazdasági, politikai, információs, propaganda-, katonai, titkosszolgálati eszközöket használnak.

Idézet
A konfrontáció a Nyugat és a Kelet között tovább fog bonyolódni, de kevésbé katonai eszközökkel – hiszen egy háborúnak nem lennének győztesei. Sajnos egy háború kirobbanhat akár véletlenül is, például az elektronikus felderítés hibái miatt.

– Mennyire felkészült Románia egy esetleges katonai konfliktusban való részvételre? Milyen mértékben lehetne mozgósítani az ország lakosságát? Milyen gazdasági hatásokkal járhat Romániában a jelenlegi helyzet? Várható az energiahordozók, elsősorban a földgáz árának további növekedése, esetleg a gázszállítás leállása? Milyen hatással lenne jelentős létszámú menekült tartós itt-tartózkodása?

– Románia a NATO-sztenderdek szerint megfelelően felkészült egy esetleges katonai konfliktus első fázisára, bár egy Oroszországgal való háború abszurd gondolat már csak a NATO-tagság miatt is. Romániában 3 katonai repülőtér, egy rakétaelhárító egység, kiberhadviselési központ, gyors reagálású dandár és parancsnokság is működik NATO-színekben. A közös védelmi szövetséghez tartozó Magyarország és Románia légvédelme integrált, akárcsak egy sor biztonsági tevékenységünk is, egy csónakban evezünk.

A kelet-európai biztonsági helyzet ingadozásai gyorsan és erőteljesen csapódnak le a román kormányzaton, ennek függvényében is kiemelten figyeli a budapesti politikát – hasznosak lehetnének bizalomerősítő lépések. Egy hagyományos háború pár napos intenzív légi- és kiberháborúval kezdődne, Romániának olyan komoly képességei vannak ezeken a területeken, amelyek lehetővé teszik a NATO-segítség időben való megérkezését. Éppenséggel a nagy várható károk miatt kevés a valószínűsége, hogy Oroszország hosszú távon vállalna gazdasági konfrontációt, így a gázkereskedelemben is. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a biztonsági feszültségek további eszkalálódása kiszámíthatatlan gazdasági, migrációs hatással lenne. Fel kell tenni a kérdést: az orosz stratégák a nemzetközi gazdaság, politika kiszámíthatatlanságát keresik?

– Ön szerint mi lehet Putyin célja az ukrajnai konfliktussal?

– Ezt csak ő tudja, mi csupán spekulálhatunk. A jelenlegi helyzet alapján szerintem az erőteljes fellépéssel főleg a NATO európai tagállamait szeretné elrettenteni a NATO további keleti terjeszkedésétől és befolyásszerzésétől, egy imperialista-nacionalista ideológiát igyekszik erősíteni otthon, előre lépne egy multipoláris világrend kialakításában. Mindennek a sikere igen kétséges, hiszen a nyugati demokráciák válság idején zárják soraikat, Oroszország nem tud életszínvonalban a nyugatitól különböző valós alternatívát felmutatni a kelet-európaiak számára, a nyitott világgazdaságban érdekelt Kína pedig nem támogat komolyabb konfrontációt. Ugyanakkor a Nyugat is lehetne megfontoltabb, így az utóbbi években olyan fegyverzetet, például rakétákat vonultatott fel a Balti- és Fekete-tenger térségében, amelyek Oroszország belső részeit is elérik. Ideje leülni és komolyan tárgyalni.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 18., szombat

Brenzovics Lászlót újraválasztották három évre a KMKSZ elnökének

Újabb hároméves ciklusra Brenzovics Lászlót választotta meg elnökének tisztújító közgyűlésén a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).

Brenzovics Lászlót újraválasztották három évre a KMKSZ elnökének
Hirdetés
2026. április 18., szombat

Tüzet nyitottak hajókra a Hormuzi-szorosban, amelyet újra lezárt Irán – FRISSÍTVE

Kereskedelmi hajók kerültek tűz alá a világ egyik legfontosabb tengeri útvonalán. Irán látszólag újra lezárta a Hormuzi-szorost, Washington viszont mást állít.

Tüzet nyitottak hajókra a Hormuzi-szorosban, amelyet újra lezárt Irán – FRISSÍTVE
2026. április 18., szombat

Jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték

A várakozások szerint a jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték – mondta a választáson nyertes Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken Budapesten.

Jövő héttől újra működhet a Barátság kőolajvezeték
2026. április 18., szombat

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője

Magyar Péter Bujdosó Andreát javasolja a Tisza parlamenti frakciójának vezetésére – jelentette be a választáson győztes Tisza Párt elnöke szombaton a Facebookon. A politikus erdélyi származású, Nagyszalontán született.

Külhoni származású politikus lesz a Tisza parlamenti frakcióvezetője
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

Irán megnyitja a Hormuzi-szorost – közölte Donald Trump amerikai elnök pénteken.

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost
2026. április 17., péntek

Trump: Irán megnyitja a Hormuzi-szorost

2026. április 17., péntek

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni

Olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni – közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírókkal.

Gulyás Gergely: olyan Fidesz-frakció kell, amely képes a párt megújulását szimbolizálni
2026. április 17., péntek

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére

Nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére a Parlament előtti Kossuth térre – jelentette be az országgyűlési választáson nyertes politikai alakulat elnöke, miniszterelnök-jelöltje pénteken, Budapesten.

Magyar Péter: nagy országos rendezvényt szervez a Tisza Párt az új Országgyűlés alakuló ülésére
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel

Alexandru Rogobete egészségügyi és Alexandru Nazare pénzügyminiszter csütörtökön Washingtonban előzetes, „feltérképező” jellegű tárgyalást folytatott a Pfizer vállalat képviselőivel.

Adnak-e innovatív gyógyszereket Romániának? – Elkezdődtek a tárgyalások a Pfizerrel
2026. április 17., péntek

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai

Pénteken elrajtoltak az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások az Országházban, amelyen mindhárom bejutott párt képviselői jelen vannak.

Megkezdődtek az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítő tárgyalásai
2026. április 17., péntek

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt

Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára figyelmeztette Finnországot, Észtországot, Lettországot és Litvániát, hogy Moszkva fenntartja magának az „önvédelemhez való jogot”, ha ukrán drónok az ő légterükön keresztül támadnának Oroszországra.

Oroszország észak-európai NATO-tagállamokat fenyeget Ukrajna dróntámadásainak állítólagos támogatása miatt
Hirdetés
Hirdetés