Az orosz államfő a Moldovai Köztársasághoz tartozó, oroszbarát Dnyeszter-melléki terület „külső blokádjának” feloldására szólított fel az Angela Merkel német kancellárral folytatott hétfői telefonbeszélgetése során.
2014. április 01., 19:162014. április 01., 19:16
A beszélgetést a Kremlből kezdeményezték. Az orosz államfői hivatal sajtószolgálatának szűkszavú közlése szerint Vlagyimir Putyin a Dnyeszter-melléki terület (hovatartozásának) rendezési módozataival kapcsolatosan azt is hangoztatta, hatékony lépéseket kell tenni a „régió problémájának igazságos és mindent felölelő megoldása érdekében\".
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, amellyel 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút vívott. A szakadár területen azóta orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el.
Moldova attól tart, hogy a Dnyeszter-melléki területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-ban tartott népszavazáson a szakadár terület lakosságának többsége az Oroszországhoz csatlakozásra voksolt.
Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetről is egyeztetett. Az orosz államfő a telefonbeszélgetés során azt sürgette, alkotmányos reformot kell végrehajtani Ukrajnában, hogy biztosítsák valamennyi ottani régió lakosságának törvényes érdekeit.
Eközban az illegális félkatonai csoportok azonnali lefegyverzéséről határozott az ukrán parlament kedden, miután az éjjel Kijevben újabb incidenst okozott a radikális nacionalista Jobboldali Szektor (PSZ) egyik tagja, lövöldözésbe keveredve a Majdan Önvédelmének tagjaival.
A Viktor Janukovics elnök bukását eredményező kijevi tüntetésekben jelentős szerepet játszó radikális szervezetek lefegyverzését 256 szavazattal fogadták el a 450 fős törvényhozásban. Az előterjesztést azzal indokolták, hogy elszaporodtak az illegálisan tartott fegyverekkel elkövetett visszaélések, amelyek már emberéleteket is követeltek.
Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő a plenáris ülésen felszólalva hangsúlyozta, hogy csakis a fegyveres erőknek, a biztonsági szolgálatnak és egyéb törvényes fegyveres alakulatoknak van joguk a fegyvertartásra.
Provokációnak tartják a magyar autonómiaigényt
Sem Kárpátalján, sem Magyarországon nincs támogatottsága az „egyes magyar szervezetek\" nemzeti-kulturális autonómiával és kettős állampolgársággal kapcsolatos szeparatista nyilatkozatainak, s „provokációjukra\" az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak (SZBU) kell reagálnia – közölte kedden Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója.
A megyei állami közigazgatási hivatal által közzétett nyilatkozatában Luncsenko arra a múlt pénteken Beregszászon aláírt közös nyilatkozatra reagált, amelyben közel 40 kárpátaljai magyar civil szervezet és a három történelmi egyház kulturális és regionális autonómiát kért a kárpátaljai magyarok számára Ukrajna új vezetésétől, valamint a kettős állampolgárság intézményesítését.
„Úgy vélem, azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi napokban a tömegtájékoztatási eszközökben terjednek, nem tekinthetők másnak, mint az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló provokációnak\" – véli Luncsenko, emlékeztetve, hogy azok a magyarországi diplomaták és tisztségviselők, akikkel tárgyalt, semmiképp nem látják úgy, hogy Kárpátaljának Magyarország vagy valamelyik más állam részévé kellene válnia, ugyanis egyértelműen kiállnak Ukrajna területi egysége mellett.
Eközben a Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) elnöksége nyilatkozatban kéri Ukrajna új vezetésétől a ruszinok önálló nemzetiségként történő állami szintű, alkotmányban rögzített elismerését és jogaik visszaállítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!