Putyin: fel kell oldani Transznisztria blokádját

A beszélgetést a Kremlből kezdeményezték. Az orosz államfői hivatal sajtószolgálatának szűkszavú közlése szerint Vlagyimir Putyin a Dnyeszter-melléki terület (hovatartozásának) rendezési módozataival kapcsolatosan azt is hangoztatta, hatékony lépéseket kell tenni a „régió problémájának igazságos és mindent felölelő megoldása érdekében\".

Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, amellyel 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút vívott. A szakadár területen azóta orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el.

Moldova attól tart, hogy a Dnyeszter-melléki területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-ban tartott népszavazáson a szakadár terület lakosságának többsége az Oroszországhoz csatlakozásra voksolt.

Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetről is egyeztetett. Az orosz államfő a telefonbeszélgetés során azt sürgette, alkotmányos reformot kell végrehajtani Ukrajnában, hogy biztosítsák valamennyi ottani régió lakosságának törvényes érdekeit.

Eközban az illegális félkatonai csoportok azonnali lefegyverzéséről határozott az ukrán parlament kedden, miután az éjjel Kijevben újabb incidenst okozott a radikális nacionalista Jobboldali Szektor (PSZ) egyik tagja, lövöldözésbe keveredve a Majdan Önvédelmének tagjaival.

A Viktor Janukovics elnök bukását eredményező kijevi tüntetésekben jelentős szerepet játszó radikális szervezetek lefegyverzését 256 szavazattal fogadták el a 450 fős törvényhozásban. Az előterjesztést azzal indokolták, hogy elszaporodtak az illegálisan tartott fegyverekkel elkövetett visszaélések, amelyek már emberéleteket is követeltek.

Olekszandr Turcsinov házelnök, ideiglenes államfő a plenáris ülésen felszólalva hangsúlyozta, hogy csakis a fegyveres erőknek, a biztonsági szolgálatnak és egyéb törvényes fegyveres alakulatoknak van joguk a fegyvertartásra.

Provokációnak tartják a magyar autonómiaigényt
Sem Kárpátalján, sem Magyarországon nincs támogatottsága az „egyes magyar szervezetek\" nemzeti-kulturális autonómiával és kettős állampolgársággal kapcsolatos szeparatista nyilatkozatainak, s „provokációjukra\" az ukrán nemzetbiztonsági szolgálatnak (SZBU) kell reagálnia – közölte kedden Valerij Luncsenko, Kárpátalja megye kormányzója.
A megyei állami közigazgatási hivatal által közzétett nyilatkozatában Luncsenko arra a múlt pénteken Beregszászon aláírt közös nyilatkozatra reagált, amelyben közel 40 kárpátaljai magyar civil szervezet és a három történelmi egyház kulturális és regionális autonómiát kért a kárpátaljai magyarok számára Ukrajna új vezetésétől, valamint a kettős állampolgárság intézményesítését.
„Úgy vélem, azok a nyilatkozatok, amelyek az utóbbi napokban a tömegtájékoztatási eszközökben terjednek, nem tekinthetők másnak, mint az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló provokációnak\" – véli Luncsenko, emlékeztetve, hogy azok a magyarországi diplomaták és tisztségviselők, akikkel tárgyalt, semmiképp nem látják úgy, hogy Kárpátaljának Magyarország vagy valamelyik más állam részévé kellene válnia, ugyanis egyértelműen kiállnak Ukrajna területi egysége mellett.
Eközben a Kárpátaljai Ruszin Néptanács (NRRZ) elnöksége nyilatkozatban kéri Ukrajna új vezetésétől a ruszinok önálló nemzetiségként történő állami szintű, alkotmányban rögzített elismerését és jogaik visszaállítását.